Tudomány a fogyás mögött

Az elhízáson nem a gyors diétákkal, hanem életmódváltással és orvosi támogatással tudunk segíteni. Dr. Merkely Bélával, a Semmelweis Egyetem rektorával, kardiológussal, szívgyógyásszal beszélgettünk.

  • BrandLab

Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés – hangsúlyozza dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. Valójában krónikus, visszatérő betegségről van szó, melynek során a szervezet túlzott zsírszövetet halmoz fel, és alacsony szintű gyulladást tart fenn. Ennek következményeként nő a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és veseelégtelenség kockázata, miközben pszichés szorongás, depresszió és társadalmi elszigetelődés is kialakulhat.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, kardiológus, szívgyógyász

A WHO által használt testtömegindex, az úgynevezett BMI alapján három kategóriát különböztetünk meg: 20–25 közötti értéknél beszélünk normál testsúlyról, 25–30 között túlsúlyról, 30 felett pedig elhízásról. A 30 feletti BMI már jelentősen növeli a társbetegségek és akár a hirtelen szívhalál kockázatát is, a várható élettartam 5–7 évvel is rövidülhet. (A BMI kiszámítása egyszerű: a test kilogrammban mért súlya osztva a test méterben mért magasságának négyzetével.)

Napjainkban jellemzően szinte mindenki próbált már meg életében fogyókúrázni, és könnyen szembesült azzal, hogy ez egyáltalán nem könnyű. Ennek elsődleges oka nem a gyenge jellem vagy az akaraterő hiánya: az elhízás legfőbb oka maga az evolúció. Őseink túlélését az segítette, ha a szervezet képes volt raktározni az energiát, és éhezés idején lelassítani az anyagcserét. A mai ember környezete azonban gyökeresen más: bőségesen elérhetők az olcsó, ultrafeldolgozott, magas kalóriatartalmú élelmiszerek, miközben a fizikai aktivitás minimálisra csökkent.

Az egyensúly megbomlása vezetett a globális járványhoz, amit ma elhízásnak hívunk. Az evolúciós örökség miatt hiába próbálunk fogyókúrázni, a szervezet ellenünk dolgozik: genetikailag kódolt, hogy éhezés hatására lelassítja az anyagcserét és fokozza a zsírraktározást. Emiatt a legtöbb fogyókúrás próbálkozás jojóeffektushoz vezet: még aki akaraterővel és életmódváltással lefogy, annak is a stresszes időszakokban a szervezet visszaállítja a testsúlyt az addigi legmagasabb szintre.

Ez nem jelenti azt, hogy az akaraterő ne lenne fontos a változáshoz, csak azt, hogy ez egy véges erőforrásunk, a testsúlyt pedig emellett befolyásolják környezeti, hormonális tényezők is. A magyarok Európa egyik csúcstartójaként ráadásul nagyon sokan szenvednek ettől a betegségtől: a lakosság mintegy 60 százaléka küzd itthon túlsúllyal vagy elhízással, 26 százalékuk BMI-indexe éri el a 30 fölötti tartományt.

Az elhízás elleni küzdelem egyik első lépése az életmódváltás, amihez különösen súlyos elhízottság esetén fontos az orvosi támogatás is. Az életmódváltás azonban nem jelenthet önsanyargatást: a gyors, hirtelen fogyás a zsír- mellett izomvesztéssel is jár, ami az új életmódra és az egészségünkre is kockázatot jelent. A tartós fogyás kulcsa a fokozatosság. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a stresszkezelés és a megfelelő alvás mellett reális cél a havi 1–2 kilogrammos fogyás. 

A sikeres fogyás kulcsa – a tévhitekkel szemben – elsősorban a kalóriabevitel tudatos szabályozása, nem pedig a koplalás. Ehhez először a szervezetünk teljes napi energiaigényét kell meghatároznunk, vagyis azt a kalóriamennyiséget, amely az alapanyagcsere és a fizikai aktivitás mellett a testsúly fenntartásához szükséges. Ha ehhez képest napi 500–700 kilokalóriával kevesebbet viszünk be, az biztonságos ütemű, tartós fogyást eredményezhet. Az étrend kialakításához érdemes felkeresnünk egy dietetikust, 30 fölötti BMI-indexnél azonban fontos, hogy ezt orvosi konzultáció is megelőzze.

A fogyáshoz ma már léteznek tudományosan bizonyított eszközök is: a GLP‑1 (glükagonszerű peptid‑1) egy bélben termelődő hormon, amely egyszerre segíti a testet és az agyat. Több hatása mellett az agy telítettségi központjára hatva csökkenti az étvágyat és az étel utáni sóvárgást – éppen azt, amit hagyományos diétánál csak akaraterővel próbálunk leküzdeni. A GLP-1 segíti a beteget, könnyíti az útját az életmódváltásban és a megfelelő diéta kialakításában. A nem gyógyszerként árult, interneten terjedő, gyors fogyást ígérő és egészségileg kockázatos szerekkel szemben a GLP-1 orvosilag tesztelt és valódi eredményeket hoz – ha orvosi kontroll mellett használjuk. „Lehet az akaraterőt kiegészíteni olyan igazoltan hatékony gyógyszerrel, amely elősegíti a beteg gyógyulását” – üzente a fogyni vágyóknak végül dr. Merkely Béla.

Borítókép: AI-gererált kép

A tartalom a Novo Nordisk Hungária Kft. támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások