A VELUX Cégcsoporton belül egymástól nagyon különböző piacokért felel Észak-Amerikától Ázsián át Közép-Kelet-Európáig. Mitől különösen érdekes az Ön számára ez a régió?
Anders Dam Vestergaard: Rendkívül közel áll hozzám Közép-Kelet-Európa, aminek persze személyes oka is van. A kilencvenes években, nem sokkal a berlini fal leomlása után egy dél-amerikai zenét játszó együttes tagjaként jártam a régió országait. Már akkor lenyűgözött az a dinamizmus, kulturális büszkeség és kitartás, amelyet az itt élőkben tapasztaltam. Ez a kötődésem azóta is megmaradt.
Üzleti szempontból természetesen más a kép, de a régióban több közös kihívás is jól látható. Az egyik legfontosabb az energiafüggőség csökkentése. Ezt részben az energiatermelés átalakításával lehet elérni, részben pedig azzal, hogy kevesebbet fogyasztunk. Ebben az épületállomány kulcsszerepet játszik, hiszen hatalmas lehetőség van még a lakóépületek energetikai korszerűsítésében. Magyarországon is jelentős felújítási igényt látunk.
40 éve vannak jelen az országban. Miben változott leginkább a magyarok gondolkodása a tetőterekkel és általában a lakóterekkel kapcsolatban?
A.D.V.: Akkor kezdjük egy kicsit messzebbről. A tetőtéri ablak története eredetileg nagyon praktikus problémából indult. Amikor vállalatunk 1941-ben megszületett Dániában – a második világháború kellős közepén – értelemszerűen kevés volt a rendelkezésre álló építőanyag és a lakható tér is, ezért kézenfekvő megoldás volt a korábban kihasználatlan padlástereket a lakótérbe integrálni. Alapítónk, Villum Kann Rasmussen célja az volt, hogy olyan tetőtéri ablakot készítsen, amely ugyanolyan jó, mint a világ legjobb homlokzati ablaka.
Az elmúlt négy évtizedben a magyar piac is sokat változott: voltak időszakok, amikor az otthonfelújításokat állami támogatások gyorsították, miközben a tetőtéri ablakokra kezdetben elsősorban a térkihasználás eszközeként tekintettek, és csak később kerültek előtérbe a komforttal, a természetes fénnyel és az egészségesebb lakókörnyezettel kapcsolatos szempontok.
Magyarországon is sokáig elsősorban arról szólt a tetőtér beépítése, hogy viszonylag kedvező költséggel újabb használható négyzetmétereket nyerjünk. Ez ma is fontos szempont, azonban már nem csupán az a kérdés, hogyan használjunk ki több teret, hanem az is, hogyan korszerűsítsük a meglévő otthonokat.
Azt mondta, Magyarországon továbbra is jelentős felújítási igény van. Amikor egy otthon korszerűsítéséről beszélünk, az energiahatékonyság mellett milyen szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy valóban jobb lakókörnyezet jöjjön létre?
A.D.V.: Az energia azért kap ennyire nagy figyelmet, mert könnyen mérhető. Pontosan látjuk, mennyi villamos energiát vagy gázt fogyasztunk, és azt is, hogyan változik ez egy korszerűsítés után. Emiatt a kormányok és a szabályozók is hajlamosak elsősorban erre koncentrálni.
Csakhogy az otthonosság érzetét nem az energiafogyasztás határozza meg. Fontos, hogy elegendő természetes fény jusson be, megfelelő legyen a légcsere, ne emelkedjen túl magasra a páratartalom vagy a szén-dioxid szintje. Ezek közvetlenül befolyásolják, milyen a beltéri klíma, még akkor is, ha az utóbbiakat eddig nehezebb volt számszerűsíteni – mintha kilométeróra nélkül vezettünk volna az autópályán. Ma már egyre több szenzor képes ezeket az értékeket folyamatosan mérni, így az otthon állapota ezen a téren is láthatóbbá válik.
Ha már ilyen pontosan mérhető a beltéri klíma, az okosotthon-rendszerek vélhetően képesek mindezt optimalizálni.
A.D.V.: Szerintem éppen itt válik igazán hasznossá az automatizálás. A VELUX ACTIVE például a hőmérsékletet, a páratartalmat és a szén-dioxid-szintet figyeli, és ezek alapján automatikusan képes vezérelni a kompatibilis elektromos tetőtéri ablakokat. Három fiam van, akiknek van otthon egy gamer szobájuk. Ha rajtuk múlna, valószínűleg soha nem nyitnák ki az ablakot, ezért jobb, ha ezt bizonyos helyzetekben a rendszer megteszi helyettük. Egy algoritmus például tudja, hogy este fél tizenegykor, amikor már lement a nap és hűlni kezd a levegő, érdemes kinyitni a tetőtéri ablakokat, majd hajnalban ugyanezt megismételni. Ezzel sokkal hatékonyabban lehet átszellőztetni az épületet anélkül, hogy nekünk kellene folyamatosan figyelnünk rá.
Valójában nagyon régi fizikai elvet használunk: a meleg levegő felfelé száll. Az emberek ezért szellőztettek évszázadokon keresztül a sátrak, kunyhók vagy akár a viking kori épületek felső részén is. Ugyanez az oka annak, hogy a tetőtéri ablak különösen hatékony lehet az elhasznált, rossz minőségű levegő kiengedésében.
A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a fogyasztók számára, de ez mennyire jelenik meg a tényleges vásárlási döntéseikben?
A.D.V.: Nem mindig ugyanaz a válasz, amikor az embereket egy felmérésben megkérdezik, és amikor valóban ki kell nyitni a pénztárcájukat. A fenntarthatóság sokak számára fontos, de ha két opció közül a zöldebb a drágább, sokszor megváltozik a vélemény. Ettől függetlenül a fenntarthatóságra való igény kézzelfoghatóan növekszik, és közben a kínálati oldal fejlődése nyomán egyre több megoldás válik elérhetőbbé.
A fenntarthatóság vállalati szinten már a 60-as évek óta része a VELUX szemléletnek. Az alapítónk kifejezetten előremutatóan gondolkodott arról, milyen környezeti hatása van egy vállalat működésének, és arról is, hogyan használhatjuk jobban azt a két természetes erőforrást, amely mindenki számára rendelkezésre áll: a napfényt és a friss levegőt. Tulajdonképpen a tetőtéri ablak folyamatos fejlesztése is ebből a gondolatból nőtt ki.
Mégis gyakran van távolság aközött, hogy valaki szeretne korszerűbb, fenntarthatóbb otthont, és aközött, hogy valóban belevágjon egy felújításba. Mi tartja vissza leginkább az embereket a puszta anyagi megfontoláson kívül?
A.D.V.: A legnagyobb bizonytalanságot a teljes folyamat átláthatósága jelenti. A vevő ugyan egyből látja az árcédulát az ablakon, utána viszont jönnek a kérdések: mennyibe kerül a beépítés, talál-e megfelelő szakembert, és biztos lehet-e benne, hogy jól végzik el a munkát. Ezeket az akadályokat nekünk is csökkentenünk kell. Minél egyszerűbben tisztázódnak a teljes átalakítás lépései, annál kisebb kockázatnak érzi majd a tulajdonos, hogy belevágjon.
Mindezek tudatában felmerült valaha, hogy saját alvállalkozói hálózatot hozzanak létre?
A.D.V.: Világszerte több ezer szakemberrel dolgozunk együtt, ezért számunkra nem lenne reális saját kivitelezői hálózatot működtetni minden piacon. Az elsődleges VELUX kompetencia a tetőtéri ablakok fejlesztése és gyártása, nem pedig kivitelező cégek üzemeltetése.
Ehelyett minősített partnerekkel dolgozunk, akiknek a szakmai felkészültségét ellenőrizzük. Ha egy tanúsított kivitelező által végzett beépítésnél probléma merül fel, akkor a VELUX vállalat is bekapcsolódik, és a partnerrel együtt keresi a megoldást. Ez azért különösen fontos, mert egy jó minőségű termék önmagában nem elég: csak szakszerű beépítéssel tudja 30–35 éven át azt nyújtani, amire tervezték.
Ha tíz-tizenöt évvel előretekintünk, mi változhat leginkább abban, ahogyan az egészséges otthonról gondolkodunk?
A.D.V.: Egyre többet foglalkozunk a saját egészségünkkel: sportolunk, tudatosabban étkezünk, figyelünk a mentális állapotunkra, és így tovább. Szerintem ennek a szemléletnek előbb-utóbb ki kell terjednie arra a környezetre is, amelyben az életünk jelentős részét töltjük. Ez nemcsak az otthonunkat jelenti, hanem a munkahelyet, az iskolát vagy az óvodát is.
Ebben sokat segít majd, hogy egyre jobban megismerjük ezeket a tereket. Amíg nem tudjuk, milyen a levegő minősége, a páratartalom vagy a szén-dioxid szintje, addig nincs is mire reagálnunk. Ha viszont ezek az információk könnyen elérhetővé válnak, az emberek is tudatosabban kezdenek dönteni. Az egészséges életmód következő lépése szerintem az lehet, hogy ne csak arra figyeljünk, mit teszünk a saját testünkkel, hanem arra is, milyen környezet vesz körül bennünket nap mint nap.
A tartalom a VELUX Cégcsoport megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
