A hosszú távú egészség a ma meghozott döntésekkel kezdődik

A cukorbetegség és az elhízás kezelésében meghatározó szerepet játszó dán gyógyszergyártó idén harminc éve van jelen Magyarországon. Az 1923-ig visszanyúló múlttal rendelkező Novo közben globális márkamegújításba kezdett, amely a vállalati kultúrát is érinti. De mit jelent ez a gyógyszergyártó, az orvosok és a betegek szempontjából? Józsa Zsolttal, a Novo Nordisk Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával a hazai tapasztalatokról, a változó egészségszemléletről és a vállalat jövőjéről beszélgettünk.

  • Novo

Harminc éve vannak jelen Magyarországon. Visszatekintve hogyan gondolnak erre az időszakra?

A célunk kezdettől fogva az volt, hogy minél több ember élhessen hosszabb, egészségesebb és jobb minőségű életet, ezen a területen pedig sosem mondhatjuk, hogy „készen vagyunk”. Az elmúlt harminc évben rengeteget fejlődött az orvostudomány, a technológia és az emberi szervezetről szerzett tudásunk. Ezzel párhuzamosan az egészségről alkotott szemléletünk is sokat formálódott: ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés és a holisztikus megközelítés a kialakult betegségek kezelésével szemben.

A betegközpontúság egyik fontos eleme, hogy globális szinten nem teszünk különbséget az országok között annak alapján, hol milyen üzleti lehetőségek vagy támogatási rendszerek vannak. Arra törekszünk, hogy mindenütt minél szélesebb körben hozzáférhetővé tegyük a terápiáinkat. Magyarország ebből a szempontból ugyanolyan fontos számunkra, mint bármelyik másik piac.

Amire különösen büszkék vagyunk, hogy az elmúlt évtizedekben olyan innovatív kezelési lehetőségeket sikerült Magyarországra hoznunk, amelyek korábban kielégítetlen egészségügyi szükségletekre kínáltak megoldást. A magyarországi szakemberek emellett a nemzetközi klinikai kutatásokban is részt vesznek. Az alapkutatás döntően Dániában zajlik, de a fejlesztés későbbi, betegeket is bevonó klinikai vizsgálati szakaszába már magyarországi kutatóhelyek is bekapcsolódhatnak.

Mi indokolta, hogy egy évszázados hagyományokat ápoló vállalat éppen 2026-ban újítsa meg globálisan a márkáját? Ez a belső működésben is hoz változásokat?

Sokáig egy visszafogott, skandináv vállalatként nem éreztük szükségét annak, hogy különösebben előtérbe helyezzük a saját márkánkat. A kommunikációs környezet és a médiafogyasztási szokások azonban sokat változtak, az információhoz való hozzáférés pedig rendkívüli módon kiszélesedett. Ma már nem elegendő kizárólag az orvosokkal és az egészségügyi intézményekkel beszélgetnünk, hiszen az egészség megőrzéséért az egyén, a család, az iskola, a munkahely és a tágabb közösség is tehet. Ha valóban szeretnénk megelőzni a későbbi betegségeket, sokkal szélesebb körű együttműködésre van szükség.

A mostani megújulás ezért elsősorban a vállalati márkánkról és a szemléletünk hangsúlyosabb képviseletéről szól. Nem valamelyik készítményünket szeretnénk népszerűsíteni, és nem is egyetlen betegségre kívánjuk felhívni a figyelmet. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a tudományos eredmények mellett mennyire fontos mindaz, amit az egészségünkért a mindennapokban tehetünk.

Egy több mint százéves, világszerte körülbelül hetvenezer embert foglalkoztató szervezetnél természetes, hogy idővel lelassulnak a folyamatok, és bürokratikusabbá válik a működés. A megújulás lehetőséget ad arra is, hogy felülvizsgáljuk ezeket a gyakorlatokat, gyorsabb döntéshozatalra és egyértelműbb felelősségi körökre törekedjünk. Mindezt úgy, hogy közben megőrizzük alapvető értékeinket. A betegbiztonság, az etikus működés és a tudományos bizonyítékokon alapuló kommunikáció továbbra is meghatározza a tevékenységünket.

Józsa Zsolt, a Novo Nordisk Hungária Kft. ügyvezető igazgatója
Novo Nordisk

A megújulás központi üzenete a „Lasting Health Starts Now”. Vagyis, hogy a hosszú távú egészség most kezdődik. Mit szeretnének ezzel kifejezni?

Elsősorban azt, hogy nem szabad arra várnunk, amíg valamilyen probléma jelentkezik. Azt állítjuk, hogy az egészségtudatosság most kezdődik, már ma érdemes lépéseket tenni a hosszabb és jobb minőségű élet érdekében.

Az egészségmegőrzés terén elért eredményeket sokszor csak évtizedes távlatban lehet értékelni. Attól, hogy ma elkezdünk valamit jól csinálni, holnapra még nem biztos, hogy el fognak tűnni a betegségek. Ez azonban nem ment fel minket a cselekvés alól. Akkor is foglalkoznunk kell az egészségünkkel, amikor még jól érezzük magunkat, és nincs szükségünk kezelésre. A jelmondat tehát nem kizárólag a lakosságnak szól, hanem mindenkinek, akinek szerepe lehet abban, hogy hosszabb távon egészségesebben éljünk.

Mennyire jellemző ez az egészségtudatos szemlélet Magyarországon? Érzékelhető változás az elmúlt harminc évben?

Mindenképpen van előrelépés. Harminc évvel ezelőtt az emberek kevésbé fogadták el, hogy saját maguknak is aktívan tenniük kell az egészségük megőrzéséért. Ma már ez sokkal természetesebb, ugyanakkor az egészségértés területén Magyarország továbbra is elmarad az európai átlagtól. Az OECD tavalyi adatai alapján az életmódbeli vagy környezeti kockázati tényezők a magyarországi halálesetek több, mint 30 százalékáért felelősek, hazánkban az európai unió átlagánál még mindig jelentősen többen dohányoznak, fogyasztanak alkoholt, élnek elhízással vagy folytatnak mozgásszegény életmódot. A tendencia tehát egyértelmű: fejlődünk, viszont van még hová.

Ez azért különösen fontos számunkra, mert elsősorban hosszú távú kezelést igénylő krónikus betegségekkel foglalkozunk, úgymint az 1-es, illetve a 2-es típusú cukorbetegség vagy az elhízás. Az utóbbi kettő esetében a gyógyszeres terápia csak az egyik eleme a kezelésnek; a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás legalább ilyen fontos. Azt szeretnénk elérni, hogy az érintettek hosszú távon is jobb minőségben éljenek, és lehetőség szerint el tudják kerülni a súlyos szövődmények, például egy szívinfarktus vagy sztrók kialakulását.

Egy gyógyszergyártó hogyan tud hozzájárulni az egészségügyi ismeretek bővítéséhez, amikor nemhogy a tudományos eredmények, de sokszor az egyszerű tények is nehezen értelmezhetők a laikusok számára, ráadásul a gyógyszeripari kommunikáció pedig páratlanul szigorúan szabályozott?

Fontos különbséget tenni az orvosoknak és a lakosságnak szóló üzenetek között. Az egészségügyi szakemberek felé részletes, tudományos bizonyítékokon alapuló tájékoztatást nyújtunk, ami tulajdonképpen a tevékenységünk oroszlánrésze. A lakosság felé jóval szűkebbek a lehetőségeink: a vényköteles gyógyszereket nem lehet reklámozni, és a tájékoztatásunk sem lehet termékspecifikus.

Arra viszont felhívhatjuk a figyelmet, hogy az egészségügyi problémákkal foglalkozni kell, mikor érdemes szűrővizsgálatra menni, vagy milyen tünetek esetén lehet indokolt egy orvost felkeresni. Ezekkel az információkkal is segíthetjük, hogy az emberek időben forduljanak szakemberhez.

A tudományos megalapozottság és az emberközpontú szemlélet egyébként nem áll ellentétben egymással. A tudományos vizsgálatok jellemzően nagyobb betegcsoportokról szolgáltatnak bizonyítékokat, de az orvosnak mindig az adott embert kell kezelnie, figyelembe véve az illető saját körülményeit, szükségleteit és hosszú távú egészségügyi törekvéseit. A tudományos eredmények nélkülözhetetlenek, de a megfelelő kezeléshez az orvos szakmai ítélőképességére és a beteg személyes helyzetének megértésére egyaránt szükség van.

Hogyan változott az elhízásról való párbeszéd az utóbbi időben?

Szerencsére azt mondhatom, hogy az elmúlt években jelentősen változott az elhízás megítélése, különösen az orvostársadalomban. Korábban az is kérdés volt, hogyan mutasson rá az orvos a páciens testsúlyára anélkül, hogy ezzel kellemetlen helyzetbe hozná. Ma már egyre elfogadottabb, hogy az elhízás egy krónikus betegség, amely önmagában is figyelmet igényel, ráadásul számos más egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát növelheti. Így jóval nyíltabban lehet erről beszélgetni, és az orvosképzésben is foglalkoznak azzal, hogyan érdemes ilyen érzékeny kérdéseket felvetni.

Persze továbbra is fontos a kölcsönös bizalom és a tisztelet. Egy orvosnak ismernie kell a betegét ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő hangot, viszont az egészségügyi szempontok nem szorulhatnak háttérbe pusztán azért, mert nehéz beszélni róluk. Különösen fontos ez azért, mert ki kell mondanunk, hogy az elhízás világszerte és Magyarországon is népbetegségnek számít, ami nem csak a felnőtt lakosságot, de a gyerekeket is egyre nagyobb arányban érint.

Hol húzódik az a határ, amely fölött már egészségügyi problémaként kell foglalkozni a túlsúllyal?

Általánosságban a 30-as BMI-től, azaz testtömegindextől beszélünk elhízásról, de természetesen az egyéni körülményeket is figyelembe kell venni. Mint említettem, az elhízással élők száma világszerte, így Magyarországon is folyamatosan növekszik. Miközben a cukorbetegség kezelésében már jelentős előrelépések történtek, az elhízás felismerése és kezelése sok szempontból még ennek az útnak az elején jár. A legfontosabb, hogy elsősorban ne esztétikai kérdésként, hanem egészségügyi állapotként tekintsünk rá.

A cukorbetegség kezelésében mennyire különbözik az 1-es és a 2-es típusú betegek helyzete? Mit jelent számukra a személyre szabott gondozás?

A két típus között alapvető különbségek vannak. Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, és élethosszig tartó inzulinkezelést igényel. Az érintetteknek folyamatosan figyelniük kell az állapotukra, ezért általában rendkívül tájékozottak és motiváltak. Sokszor olyan részletességgel ismerik a betegségüket, az étrendjük összetételét és az inzulinadagolás szabályait, hogy valódi partnerként tudnak együttműködni a kezelőorvosukkal.

A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően lassan, fokozatosan alakul ki, és a genetikai hajlam mellett az életmód is jelentősen befolyásolhatja a lefolyását. Létezik egy köztes állapot, a prediabétesz is, amikor a vércukorszint már emelkedett, de még nem éri el a cukorbetegség diagnosztikus határát. Ilyenkor különösen fontos a korai felismerés, mert megfelelő életmódbeli változtatásokkal sokat lehet javítani a beteg kilátásain. Az azonban nem jelenthető ki, hogy minden esetben visszafordítható ez a folyamat, vagy hogy a gyógyszeres kezelés egyszer majd biztosan elhagyható.

Milyen eredmények alapján tekintené sikeresnek a következő tíz évet?

A következő tíz év sikerét elsősorban abban mérném, hogy hány embernek tudunk hosszabb és egészségesebb életet biztosítani. Ehhez természetesen új terápiák kutatására és fejlesztésére is szükség van. Egy innovatív gyógyszergyártó mindig a jövőre készül, még akkor is, ha egy-egy új készítmény kifejlesztése hosszú éveket vesz igénybe.

Hosszabb távon az is célunk, hogy bizonyos betegségeket egyszer ne csak kezelni, hanem legyőzni is képesek legyünk. Ez egyelőre inkább tudományos ambíció, mint belátható időn belül megvalósítható ígéret. Azonban a betegségek előfordulási gyakoriságának csökkentéséért és az érintettek életminőségének javításáért már ma is tehetünk. Ebben szeretnénk a következő évtizedben is előrelépni.


A tartalom a Novo Nordisk Hungária Kft. támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások