Előbb a tünet, aztán a védekezés? Ezt tehetjük a megfázás megelőzéséért

Tüsszögő utasok a villamoson, kilincs az orvosi rendelőben, egy kolléga, aki „csak egy kicsit náthás”: a légúti vírusokkal a hétköznapokban találkozunk, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már kaparni kezd a torkuk. Összeszedtük, mit érdemes tenni a megelőzésért addig, amíg még egészségesek vagyunk.

  • BrandLab

A magyarok nagyjából harmada csak akkor kezd védekezni a légúti vírusok ellen, amikor körülötte már mindenki köhög, vagy saját magán érzi az első tüneteket. Pedig a megfertőződés kockázatát még jóval előtte lehet a leghatékonyabban csökkenteni, amihez többnyire elég a szappan, egy nyitott ablak és némi odafigyelés.

Későn kapunk észbe

Azt, hogy mennyire nem figyelünk időben magunkra, egy friss vizsgálat eredményei is alátámasztják. A Medistus® forgalmazója, a Ceres Pharma Hungary Kft. megbízásából az Europion által végzett, 1885 fős felmérés szerint a válaszadóknak csak a 22 százaléka védekezik rendszeresen a légúti vírusok ellen a vírusos időszakban, további 23 százalék alkalmanként. A többiek jellemzően akkor kapnak észbe, amikor már baj van: 16 százalék akkor kezd védekezni, ha a környezetében sok a beteg, újabb 16 százalék akkor, amikor magán érzi az első tüneteket, 4 százalék pedig csak akkor, ha már egyértelműen beteg. Közel minden ötödik megkérdezett (19%) egyáltalán nem védekezik tudatosan.

A tét nem kicsi. A válaszadók 59 százaléka évente egyszer-kétszer elkap valamilyen légúti vírust, a 16-29 évesek több mint negyede (27%) pedig három-négy alkalommal is. Hogy mi a legrosszabb benne a lázon és a köhögésen túl? A leggyakoribb válasz így szólt: „lenne ugyan időm, de nincs erőm semmire” (34%). Ugyanennyien mondták, hogy betegen nem tudják ellátni a családi és otthoni feladataikat.

Megfázás vagy influenza?

A köznyelvben megfázásnak vagy náthának nevezett betegséget többnyire vírusok okozzák: a leggyakoribb tettesek a rhinovírusok, ezekből több mint száz típust ismerünk. Egy felnőtt évente átlagosan 2-4 alkalommal lesz náthás, egy gyerek akár tízszer is. A tünetek főként az orrot és a torkot érintik, és többnyire 3-7 nap alatt elmúlnak.

Az influenzát az influenzavírusok váltják ki, és rendszerint erősebben ledönt a lábunkról. Hidegrázás, izom- és ízületi fájdalom, száraz, kínzó köhögés jelzi, hogy valószínűleg nem egyszerű náthával állunk szemben. Szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, ami akár kórházi kezelést is igényelhet.

A légúti fertőzésekért azonban nem kizárólag vírusok lehetnek felelősek: bizonyos betegségeket – például torok- vagy mandulagyulladást – baktériumok is okozhatnak.

Hogyan jutnak el hozzánk a kórokozók?

A légúti fertőzéseket okozó vírusok és baktériumok többféle módon terjedhetnek. Köhögéskor, tüsszentéskor, de beszéd közben is apró nyálcseppek kerülnek a levegőbe, ezeket lélegzik be a közelben állók. A másik fontos útvonal a kéz. A rhinovírusok órákig életben maradnak a tárgyakon, onnan az ujjunkra, majd az orrunkba, a szemünkbe vagy a szánkba kerülnek. Tipikus közvetítő a kilincs, a liftgomb és a tömegközlekedési kapaszkodó.

A megkérdezettek pontosan érzik, hol nagyobb a kockázat. A vírusos időszakban a tömegközlekedéstől tartanak leginkább (57%), ezt követi a kórház vagy az orvosi váró (43%), a bevásárlóközpont vagy az üzlet (40%) és a munkahely (29%). A családi vagy baráti összejövetelt viszont mindössze 9 százalék tartja veszélyesnek, pedig egy zsúfolt nappaliban, közös tálból kínálgatva a vírusoknak nincs nehéz dolguk.

Megelőzés a gyakorlatban

A fertőzésveszélyt nem mindig tudjuk elkerülni, de sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a megfertőződés esélyét. Nézzük, melyek a leghatékonyabb, hétköznapokban is könnyen alkalmazható módszerek.

Kézmosás, de rendesen

A kutatásban a kézmosást sorolták a legtöbben a leghatékonyabb védekezési módok közé (41%), és a megkérdezettek közel fele (47%) mondta, hogy így védekezik. A gyors öblítés azonban kevés. Fontos, hogy a kézmosás legalább 20 másodpercig tartson, meleg vízzel és szappannal végezzük, és ne feledkezzünk meg a körmökről, az ujjközökről és a csuklókról se. Ez nagyjából annyi idő, amíg kétszer elénekeljük a „Boldog szülinapot”. Ha nincs a közelben csap, a kézfertőtlenítő is megteszi.

Kezeket el az arctól

Sokszor észre sem vesszük, milyen gyakran nyúlunk az arcunkhoz, pedig a szem, az orr és a száj a vírusok fő bejárata. Minél ritkábban érintjük meg őket, annál kisebb az esélye, hogy a kilincsről felszedett kórokozó célba ér és fertőzést okoz.

Zsebkendő vagy könyökhajlat

A köhögéssel és tüsszentéssel kiszabaduló cseppek több méterre is eljuthatnak. Ha érezzük, hogy jön, papírzsebkendőbe köhögjünk vagy tüsszentsünk, azt azonnal dobjuk ki, és mossunk kezet. Ha nincs zsebkendő, a könyökhajlat a jó megoldás, a tenyér nem.

Szellőztessünk, akkor is, ha hideg van

A válaszadók 42 százaléka szellőztet tudatosan a vírusos időszakban. Zárt térben a rendszeres légcsere csökkenti a vírusátvitel kockázatát, különösen irodában és iskolában. Ahol nincs megfelelő légcsere, levegőtisztító-készülék is segíthet.

Távolság és a csúcsforgalom elkerülése

Jó megoldás legalább 1-2 méteres távolságot tartani másoktól, különösen a betegektől, illetve elkerülni a zsúfolt helyeket, ha nem feltétlenül szükséges ott lennünk. Erre a módszerre a korosztályok egészen eltérően tekintenek. A 60 év felettiek 47 százaléka a leghatékonyabb védekezési módok közé sorolja, a 16-29 éveseknek viszont csak 23 százaléka. A bevásárlást sokszor át lehet tenni egy csendesebb napszakra, és a fontos utazás előtti héten sem kell minden programot bevállalni.

Védelem ott, ahol a kórokozó bejut

A légúti fertőzéseket okozó vírusok és baktériumok a száj, az orr és a garat nyálkahártyáján keresztül jutnak a szervezetbe. Erre a pontra célozva is lehet védekezni: a száj- vagy orrnyálkahártyán alkalmazható védőtermékeket ma a válaszadók 14 százaléka használja. A kutatás szerint 28 százaléknak fontos, hogy a védekezést könnyen magával vihesse, és bárhol alkalmazhassa.

Medistus® Antivirus lágypasztilla
A Medistus Antivirus pasztilla olyan speciális összetevőket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a száj- és garatnyálkahártya védelméhez, így csökkenthetik a vírusok és baktériumok behatolását. Praktikus kiszerelésének köszönhetően könnyen magunkkal vihetjük a mindennapokban, legyen szó munkáról, utazásról vagy közösségi programokról.

Fokozottan fertőzésveszélyes helyzetekben érdemes alkalmazni: tömegközlekedésen, orvosi váróban, zsúfolt üzletben. 6 éves kortól használható. 6 év feletti gyermekek napi egy, 6 - 12 éves kor közötti gyermekek napi három, felnőttek naponta 3-6 alkalommal, lassan szopogathatnak el egy lágypasztillát.

CE 0482 Orvostechnikai eszköz. A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Ami a háttérben dolgozik

A szervezet ellenállóképességét az életmód is befolyásolja. A kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend, a rendszeres mozgás, az éjszakánkénti legalább 7-8 óra alvás és a tartós stressz kezelése ajánlott. Járványos időszakban az alkoholt és a dohányzást is érdemes kerülni.

A legnépszerűbb védekezési mód a vitaminok és étrend-kiegészítők szedése: a válaszadók 53 százaléka választ ilyen jellegű készítményeket. Hogy kinek mire van szüksége, azt érdemes háziorvossal vagy gyógyszerésszel megbeszélni.

Oltás: mire van, és mire nincs

A megfázás ellen jelenleg nem tudunk védőoltással védekezni. Ennek egyik oka, hogy a náthás megbetegedések leggyakoribb kórokozói, a rhinovírusok rendkívül változatosak, számos típusuk ismert. Specifikus gyógyszeres kezelésük sincs, csupán a tünetek enyhíthetők.

Az influenza más eset: ellene van oltás, amelyet a vírus változékonysága miatt évente meg kell ismételni. Féléves kor felett mindenkinek javasolt, és mivel a védettség leghamarabb 10-14 nap után alakul ki, a járványos időszak kezdete előtt érdemes beadatni.

Ha mégis elkapjuk

Ha már levert a lábunkról a megfázás, a legtöbbet azzal tehetünk, ha otthon maradunk: ezzel a kollégáinkat és a villamoson mellettünk ülőket is megkíméljük. Pihenjünk sokat, igyunk elegendő folyadékot. Ha mégis ki kell mozdulni, a helyesen viselt maszk csökkenti mások megfertőzésének kockázatát. Légzési nehézség, mellkasi fájdalom vagy tíz napnál tovább tartó tünetek esetén pedig keressük fel a háziorvost.

A tartalom a Ceres Pharma Hungary Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások