Az első európai készülék

Blaupunkt

Bár az első rádióadás 1906 karácsonyán jelentkezett Amerikában, Németországban csak tizenhét évvel később 1923. október 29-én szólalt meg az első rádiós műsor. Egy évvel a Berlini Állatkertből közvetített adás után, amerikában a Chevrolet cég autóiba építette az első rádiót, a Philco-t. 

Annak ellenére, hogy a huszas években a rádió igen kedvelt volt a németek körében, majd tíz évet kellett várni arra, hogy az autórádiót piacra dobják - olvasható a gmx.net cikkében. Akkoriban ugyanis nagyon kevés autó, illetve autótulajdonos volt Európában. A jármű úgynevezett státusz-szimbólum volt a cégvezetők körében, így az autórádió piac is igen kicsi volt. Az első próbálkozások a Bosch leányvállalatához, a Blaupunkthoz kötődnek. Aki 1932-1934 között egyedüli szereplője volt a piacnak. 

Harmincas évek: Európa első autórádiója 465 márkába került
Az AS 5 elnevezésű első fekete „kerekes zenedoboz” nem volt különösebben tetszetős, nem fért bele egyik műszerfalba sem, ezért egy mechanikus távirányítóval kellett kellett irányítani.  Ezt a berendezést nem vehette meg akárki, hiszen egyrészt 465 márkába került – három ilyen rádió árából már egy új autót is lehetett venni –, ráadásul elég nagy méretű volt, ezért kis autókba nem is fért be, az pedig igazi luxusnak számított, ha valaki rendelkezett olyan méretű autóval, amelybe ezt be lehetett illeszteni. 

1949-ig kellett várni arra, hogy kifeljesszenek egy rádiót, melyet egy gombnyomással irányíthatott a vezető. A csatornaváltást, illetve hangerőszablyozást a kormányoszlopon elhelyezett bovdenen, kábelen keresztül lehetett végrehajtani. 

Jó hatvan évvel ezelőtt még minden rövid- és hosszúhullámú hangkészüléknek 10 liter térfogatra volt szüksége. Sok helyre volt szükség a több mint ezer alkatrész, a hatalmas átalakító, az akkumulátor és a motor raktározásához. Speciális antennák akkoriban még nem léteztek. Az antenna tákolmányokat a kocsitetőre vagy a külső küszöbre feszítették. A rádió több ezer alkatrészét öt üvegcsőben helyezték el. A szerelvénylapot ezek védelme érdekében egy gumiszalagrugóban akasztották fel. A modern készülékkel egyébként zenét, híreket és időjárásjelentést lehetett hallgatni, bár az adás nem volt mindig tökéletes. 

50-es, 60-as évek újításai
1952-ben jelent meg az első URH-autórádió, majd 53-ban már a mechanikusan működő gomboknak az „Omnimat”-nak köszönhetően gyorsabb lesz a csatornakeresés, és a hangerőszabályozás. 1954-től pedig a rádióban már működik az automatikus csatornakeresés. 1960-ban jelenik meg az első kivehető, hordozható rádió. 1963-ban a mai modern készülékhez már nagyon hasonlító tranzisztoros rádió.

70-es, 80-as évek

Az 1970-es évekig inkább csak a szórakozásra szolgált a rádió, hiszen közlekedési híreket addig nem lehetett hallgatni rajta.  Ekkortól azonban a Blaupunkt fejlesztésének köszönhetően már a rádió vette a közlekedési híreket. Sőt 1976-ban kifejlesztettek egy olyan dekódert, mely automatikusan bekapcsolt, ha közlekedési jelentés ment az adásban. 1980-ban megjelentek az első kazettás magnók, amelyeket már digitális kijelzővel láttak el, így a frekvenciákat is könnyebb volt megtalálni. 

90-es évek
A 90-es évek legjelentősebb vívmánya az autohifi- és GPS-el felszerelt navigációs rendszer kialakítása volt. 1997 óta pedig már rádiótelefont is vásárolhatunk.  2002-től MP3-fájlok lejátszására is alkalmas a készülékek. 2005-től pedig már kaphatók DVD lejátszására alkalmas szerkezetek is. Idén pedig már a merevlemezes, USB- és iPod-csatlakozós, Bluetooth-os rendszereké a divat.