Igazi gázpedáltiprós bemutatón eresztették rá a hazai újságírókat a harmadik generációs MINI legvadabb tagjára. Meghajottuk a MINI JCW-t.
Kijutott nekünk mostanság a jóból, az év elején megvolt az új MINI-k közül a két ötajtós, utcára való betyár, a benzines 192 lóerős Cooper S és a komoly elismerést kiváltó 170 lovas sportos dízel, a Cooper SD. Most pedig jöhet csúcskategória a John Cooper Works, aminek már a neve sem lehetne sokkal menőbb. Annyira sznob és olyan belterjesen hangzik, hogy azonnal húsz százalékot emel bárminek az értékén. A többit meg megoldották a mérnökök, hogy nehogy szó érje a patinás nevet.
De nézzük gyorsan címszavakban, mi változott az előző JCW-hez képest. Végre egy kis „upsizing”, a régi 1.6-os motort kétliteresre cserélték. Az anyacégétől származó direktbefecskendezéses, kettős turbófázisú, 2.0 literes motor került tehát a JCW-be - hasonlóan Cooper S-hez - csak ezt még szó szerint felturbózták 39 lóerővel, így a teljesítménye 231 lóerő, ami plusz tíz százalékos javulás az elődjéhez képest. A nyomatékadatában még komolyabb 23 százalék a fejlődés, így már 320 Nm-rel feszül az első kereken keresztül az aszfaltnak.
A futóművet is átdolgozták, akárcsak a fékrendszert, amely most négydugattyús Brembo, kapott egy kis aero csomagot is szárnyacskával a C-oszlopon, új légterelőkkel az oldalszoknyán és áttervezett légbeömlőket az első szpojleren. Valamint egy olyan erős audio tuningot az új kipufogórendszer révén, ami olyan dörömbölést rendez a kocsi alatt gázelvételkor, hogy az a legnagyobb jótétemény, ami egy ilyen sportautóban érheti az embert.
Az Audi tavaly megcsinálta az S1 Quattrót, amit a B-csoportos rali legendára fűztek fel tematikájában. Azt is próbáltuk, lényegében identitás testvérek a MINI JCW-vel és az egyetlen direkt ellenfelek is. Az is 231 lóerős, abban is 2.0 literes motor van.
Ez a kocsi is egy kiadós, kemény tesztvezetéssel adja el igazán magát. Onnan viszont nincs visszaút. Így történt ez most is, a hazai bemutatón, maximum itt, csak virtuálisan nyert új vásárlókat. Beülve a kiskunlacházi reptéren kijelölt pálya rajtjához, az első mozdulat, hogy a váltókar alatti gyűrűvel kiválasztjuk a sport-futómű/motor együttest. Itt csak ez értelmezhető. Utána lehet elhelyezkedni a szoros sportülésben, beállítani az ideális vetési pozíciót és egyáltalán körülnézni. Végül is ismerős minden, a kétállású kapcsolók, középső infotainment varázstükör.
Nem véletlen az sem, hogy manapság az ilyen erős kisautókat is automataváltóval hozzák el a bemutatóra a gyártók. Az elképesztő teljesítmény mellett, már igen gyenge láncszem az ember, ha nincs még meg a kellő összhang a géppel, jobb, ha nem kínozzák egymást. Ráadásul ezekben az autókban már olyan hatfokozatú automaták vannak, amelyek semmit nem vesznek el az élvezetből. Sőt a JCW esetében is, ahogy az manapság már nem ritka, a sportosabb váltó az automata – igaz plusz 615 ezer forintért – de ez szekvenciális váltóként is üzemel, egészen elképesztően rövid váltási időkkel.
Az esemény lényege egy kijelölt pályán való zúzás. Amint nekivágunk, megmutatja magát a JCW, milyen remek motort kapott. Lelkesen morog, majd kitépi az első métereken a kormányt az ember kezéből a nyomaték, majd hirtelen, gázelvételnél olyanokat visszadurrog a kipufogó, hogy azonnal elfelejti a bankszámlájáról lekerült tizedes jegyeket a vevőjelölt.
Alacsony fordulatnál is elementárisan húz alulról is és az ereje meg is marad 6500-as fordualtig. A hivatalos adat szerint 6,1 másodperc a 0-100, ami kétségtelenül igaz lehet, akárcsak a 246 km/h-s végsebesség. A kiskunlacházi repülőtéren kijelölt pálya leggyorsabb szakaszain 170 feletti tempót lehetett forszírozni és még a legkeményebb ívű jobbos kanyarban is 110-zel simán fordul el a tízenmilliós „gokart”. Minden rezdülésre nagyon reagál, nagyon fog és nagyon harap.
Nagyon meghúzták azokat a csavarokat, amik egyben tartják ezt a kis méregzsákot, annyira feszes minden. De itt a pályán, pont ez kell. Pedig a hétköznapokban ugyanez fájni fog. Mindene kemény, a kormány, a fék, a futómű és ha kéziváltós lenne, tuti a kuplungtól is görcsölhetne a vádli egy idő után. Mindenestre néhány órányi próba után érezhető, akkor igazán boldog ez az autó, ha legalább néha kifuthatja magát egy-egy hétvégi pályanapon. Az ilyen teremtményeket úgy sem lehet mindig kordában tartani.
Nyilván nem lesz a MINI JCW népautó, nem csak nálunk, sehol sem. De ez nem is volt sohasem valós opció. A típus megjelenése óta eladott 19 864 darab háromajtós John Cooper Works, még csak nem is rossz adat. Az alapára 8,22 millió forint, de ez úgy, ahogy van felejtős, a felsorakoztatott tesztautók árai 13 millió körül szoródtak. A két emelttestű testvér - amelyeket szintén elhoztak a bemutatóra - a MINI JCW ALL4 Countryman 9,89 millióról, míg a Paceman 10,28 millióról indul egyébként.
Kövesse az Autó rovatot a Facebookon! |
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
