Lassan másfél éve, hogy élesedett a fixen telepített traffipax-rendszer, azaz a VÉDA, ami a balesetek megelőzését és a gyorshajtók kiszűrését hivatott szolgálni. Ez idő alatt közel 500 ezer esetben szabott ki bírságot a rendőrség, ami milliárdos nagyságrendű "bevételt" jelent.

A hétköznapokban viszont gyakran tapasztaljuk azt a jelenséget, hogy a traffipaxhoz közeledve az autósok lelassítanak a megengedett legnagyobb sebességre, majd amint "átértek alatta", ismét gyorsítani kezdenek. A gyorshajtás büntetése (30 ezertől 300 ezer forintig) így megúszható, ugyanakkor nem ez az egyetlen oka annak, hogy a KRESZ tiltja azt.

Nagyobb sebességnél ugyanis sokkal könnyebben elveszíti a sofőr a kontrollt az autó felett, így egy szempillantás alatt is komoly baleset történhet. Elég csak az M7-es autópályán összetört és kiégett Lamborghinire gondolni. Életveszélyes játék, a legfőbb érv az autósok részéről azonban a gyorshajtáskor az, hogy "sietnem kellett". A Portfolio ezért készített egy táblázatot, amelyből egyértelműen látszik, mennyire nem éri meg a gyorshajtás.

Túry Gergely

Ha 50 kilométert kell megtennünk, akkor a 135 km/h-ra helyett még 250 km/h-s sebességgel is csupán 11,07 percet nyernénk, de ha az ennél "általánosabb" 160-170 km/h-ra gondolunk, akkor is csak 5-6 percet hozhatunk be a késésből.

Természetesen minél nagyobb távolságot kell megtennünk, annál inkább érződik a gyorshajtás hatása – de még ekkor sem nagyon. Ha egy Szeged–Budapest-távolságot akarunk megtenni az M5-ösön, akkor konstans 160 km/h-val haladva is csak 13-17 percet nyernénk. Ha pedig egy Sopron–Szeged-távot akarunk autópályán megtenni, 130 km/h-ra helyett 160 km/h-val haladva 22-26 perccel rövidebb idő alatt tehetjük meg az utat. Tényleg megéri ennyi idő miatt az életünket kockáztatni?

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.