1974-ben volt olyan alacsony az autóipari termelés, mint idén, elsősorban a félvezetőhiány miatt.
Ez egy friss tanulmány szerint Németország szenvedte meg leginkább a félvezetők hiányát a világban, és idén mindössze 2,85 millió autó gördül le a futószalagokról az országban, ami 50 százalékkal kevesebb, mint 2017-ben, és annyi, mint az olajválság 1974-es csúcsán volt.
A tanulmány szerzője a Center Automotive Research (CAR) intézet, azt írja, hogy a nagy német autógyártók, a VW, a Mercedes-Benz és a BMW ráadásul egyaránt nagyobb arányban csökkentették a hazai termelésüket, mint a külföldi piacokon való összeszerelésüket. Az USA-ban, Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Mexikóban a nagyobb gyártóhelyeken a termelés százalékos visszaesése lényegesen alacsonyabb volt, mint Németországban, Indiában 2021-ben még nőtt is az autógyártás – írja a tanulmányról beszámolva az Automobilwoche.
Ferdinand Dudenhöffer az autóipari intézet vezetője szerint egyértelműek a figyelmeztető jelek a németországi gyártással kapcsolatban. A magas energiaárak és a költségstruktúra mellett a munkavállalók társadalombiztosítása is a rövidített műszakokat támogatja. Mint mondja, az Opel anyavállalata, a Stellantis például az eisenachi telephelyen rövidített munkaidőt írt elő és inkább Franciaországban gyártotta teljes kapacitással az Opel Grandland modelljét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
