Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy akár büntetővámok bevezetésével is megvédené a gyártóit az olcsóbb kínai elektromos járművekkel szemben. Egy kereskedelmi háború kirobbantása az EU-nak sem lehet érdeke (erről itt írtunk), a Reuters magyarázó cikke pedig azt elemzi, hogyan alakult ki a helyzet, hogy ennyire fontos lett Európa a kínai autógyártóknak.

A cikk szerint a kínai terjeszkedés fő hajtóereje mostanra a hazai kereslet lassulása, ami súlyosbította a hatalmas gazdaságban kialakult kapacitásfelesleget. A sanghaji székhelyű Automobility tanácsadó cég becslése szerint Kínának mostanra évente 10 milliós többletkapacitása lett autókból, ami nagyságrendileg akkora, mint a teljes észak-amerikai termelés kétharmada volt 2022-ben.

Ennek nyomán a gyártók Európában próbálkoznak, és az eladásaik 361 százalékkal növekedtek mostanra a két évvel ezelőtti mennyiséghez képest. Az Európai Bizottság szerint, ha ez így folytatódik, akkor 2025-re az EU-ban eladott autók 15 százaléka kínai lesz.

Kína már Japánt is megelőzi, a világ legnagyobb autóexportőre lehet idén

Olyan versenyelőnyben vannak az elektromos autók és akkumulátorgyártás szempontjából, amivel nehéz lesz mit kezdeni.

A kínai autók költségelőnye elsősorban a pekingi kormányzat évtizedes ösztönzőiből származik, amelynek nyomán ott ötödével olcsóbbak a villanyautók, mint az EU-ban gyártott modellek. A kínai gazdaságpolitika ráadásul olyan nehézsúlyú vállalatokat teremtett, mint a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a CATL és a BYD autógyártó, amely idén már a Volkswagent is megelőzve Kína legkelendőbb autómárkája lett.

Mindeközben Kína költség- és ellátási láncbeli előnyei odavonzották a külföldi vállalatokat. Ezek közül a legismertebb a Tesla, amelynek sanghaji óriásgyára 2022-ben több mint 700 000 járművet, vagyis az amerikai autógyártó teljes termelésének felét gyártotta.

Bár az EU kínai terjeszkedésről beszél, amit meg kell állítani, érdemes azt is megjegyezni, hogy a legnagyobb exportőrük a Tesla, amely a kínai villanyautók 40 százalékát adta az unióban. A ténylegesen kínai márkák, mint a BYD, a Nio, vagy az Xpeng egyelőre sokkal kisebb szereplőnek számítanak.

A Reuters azt is összegzi, hogy a kínai állam mekkora támogatást nyújtott eddig az elektromos autók vásárlásához. A számok pedig beszédesek: 2016 és 2022 között 57 milliárd dollárt költöttek vásárlások ösztönzésére. Jóllehet az állam idén kiszállt ezekből a programokból, számos helyi hatóság továbbra is külön támogatást vagy adókedvezményeket kínál a gyártási beruházások vonzására, valamint a vevők támogatására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.