Januárban és februárban is a hivatalos várakozás közel kétszerese volt az infláció, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét a költségvetés nettó befizetői lettek, hiába sző meséket az ellenkezőjéről a kormány.
Eközben 2023-ban az élelmiszerboltok 15,6 százalékos átlagos árréssel dolgoztak.
Az OKSZ élelmiszer-kereskedő tagjai „remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az infláció elleni harcban” – írja a szervezet a közleményében, miután a kormány újabb termékeket vonna be az online árfigyelő rendszerbe.
Még több termékkör árainak publikálására köteleznék a nagy kiskereskedelmi láncokat.
A magyar élelmiszerárak közelítik az uniós átlagot, bizonyos termékcsoportoknál már előzik is. A rekordmértékű drágulás lefutása után idén nyáron újabb áremelési hullám indult el.
A felvásárlási árak itt a legalacsonyabbak az unióban, a termelési költségek viszont a legmagasabbak – magyarázza Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, hogy az agráriumból eltűnt a nyereség.
Egyre többen gondolják úgy, hogy meg lehet próbálni néha a drágább, azaz jobb minőségű ételt is megvenni.
Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, idehaza viszont amiatt izgulhattunk pénteken reggel, hogy kiderüljön, júniusban legalább 20 százalék alá lement-e az áremelkedés üteme. És meg is kaptuk a választ: nem.
