Debrecen városképét máig erőteljesen befolyásolják a város paneltelepei. A panellakásokkal eredetileg a 2. világháború utáni lakáshiányra kerestek megoldást, azonban később sem álltak le az építésükkel, mára Debrecen lakosságának közel fele lakik panellakásban. Kovács Péter, Ybl-díjas építészmérnökkel, a Debreceni Egyetem docensével beszélgettünk.
Automatizált robotrendszerekkel, a páciensek és a dolgozók mozgásának előzetes szimulációjával és a gazdaságos üzemeltetést szolgáló energetikai megoldásokkal segíti a hatékony betegellátást az egészségügyi intézmények következő generációja. Ezeket az orvosokkal szoros együttműködésben tervezik meg az építészek. Már Magyarországon is több ilyen projekt van folyamatban – tájékoztatta a hvg.hu-t az új szemléletet meghonosításán dolgozó Paulinyi & Partners építésziroda.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
Komoly változás állhat be a kínai építőiparban, ha az egyik közeljövőben esedékes projekt sikeres lesz: 3D-nyomtatással építenek gátat.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
A 20. század egyik legjelentősebb építésze Pécsett született 120 évvel ezelőtt, 1902. május 21-én. A korszak legnagyobb hatású iparművészeti és építészeti műhelyének, szellemi központjának, a Bauhausnak volt ő az egyik legeredetibb, legnagyobb hatású mestere, Walter Gropius legkedvesebb tanítványa. A világ sok-sok országában állnak a művei, családi házak és monumentális épületek, mint például a fenti képen látható párizsi Unesco-palota. Magyarországon egyetlen Breuer-épület sincs.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
A felújított középső állomások a 3-as metró vonalán többnyire színesek, és több helyen a régi szerkezeti elemeket is megmutatják. A Corvin-negyednél megidézik a régi műanyagpadok látványát, a Kálvin téren pedig a csodaszarvas legendáját.
A válasz egyszerűbb, mint gondolná: mindhárom területen rengeteg adatot megmozgató szakemberek dolgoznak, akiknek professzionális munkaállomásra van szükségük, hiszen a legújabb kasszasiker, a legújabb csúcsverda, vagy épp a meglévő tudományos ismereteinket gyökeresen átalakító felfedezés csak akkor válhat valósággá, ha a kutatási vagy fejlesztési folyamatok során megbízható technológia jelenti az alapot, amire az adott terület szakértői építhetnek.
Zárható szobák váltották a nyílt, egybefüggő tereket a koronavírus okozta bezártság nyomán, de a tartós bútorok, vad színek és a hangszigetelés is nagyobb hangsúly kapnak, mint előtte.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
A kísérleti projektben az próbálják meg bizonyítani, hogy – kis túlzással – tejjel-mézzel folyó kánaán is lehet egy 16 emeletes toronyház.
A január 22-én megnyíló Magyar Zene Háza légies és varázslatos, a tavasszal átadni tervezett Néprajzi Múzeum épülete hatalmas, mégsem nagyvonalú, és valószínűleg nem követni való példaként kerül be az építészettörténetbe.
