A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda szerint a jogalkotónak április végéig új büntetőjogi tényállást kell megfogalmaznia. Az ügyvédi iroda Vajnai Attila ügyében eljárva az ötágú vörös csillag használatának tiltása miatt nyújtott be indítványt az Alkotmánybírósághoz.
Az ügyvédi iroda mai közleményében az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésére reagált, amelyben a testület megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.
Mint írták, Vajnai Attila képviseletében eljárva még 2008-ban - a Vajnai kontra Magyarország ügyben meghozott strasbourgi ítéletet követően - fordultak az Ab-hoz, indítványozva a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó bekezdése "ötágú vörös csillagot" fordulatának megsemmisítését.
Ezzel kapcsolatban azt közölték, a 2008-as ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy az ötágú vörös csillag többes jelentéssel bír, így nem tekinthető kizárólag önkényuralmi jelképnek. Márpedig a magyarországi szabályozás akkor is büntetni rendeli e jelkép nyilvános használatát, ha arra nem egy totalitárius eszme hirdetése, hanem más - egy demokratikus társadalomban elfogadható - politikai üzenet megfogalmazására használják. Ezért a strasbourgi bíróság azt állapította meg, hogy a magyarországi szabályozás "indokolatlanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot, és így sérti az európai emberi jogi egyezményt" - idézték fel.
Az ügyvédi iroda álláspontja szerint az Ab keddi határozatával - az indítvány keretein túlterjeszkedve - az önkényuralmi jelképek nyilvános használatát tiltó büntetőrendelkezés egészét megsemmisítette. Ennek értelmében pedig 2013. május 1-jével megengedi mind az öt önkényuralmi jelkép (ötágú vörös csillag, sarló és kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt, SS-jelvény) nyilvános használatát.
Az ügyvédi iroda szerint ezért most a jogalkotónak kell gondoskodnia arról, hogy április 30-ig megszülessen egy olyan Btk.-tényállás, amely - összhangban a strasbourgi precedensekkel - lehetővé teszi a konkrét jelentéstartalom vizsgálatát az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékelése során.
Szerintük "a jelképhasználatot csak akkor szabad tiltani, ha az egy önkényuralmi rendszer dicsőítését vagy valamely totalitárius eszmerendszer propagálását célozza". Példaként emelték ki, hogy a horogkereszt nyilvános használatát minden esetben tiltani kell, "hiszen e jelképnek - szemben az ötágú vörös csillaggal - nincsen olyan jelentéstartalma, amit egy az európai kultúrkörhöz tartozó demokratikus társadalomban el kellene tűrni" - fogalmaztak.
Az Ab korábban a keddi döntését azzal indokolta, hogy az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.
Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke azt mondta, 1993. április 14-én fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely - a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által is megállapított módon - sérti az alapvető jogokat. Úgy gondolom, hogy ami a húsz évvel ezelőtti döntés óta lejátszódott Magyarországon, az igazolja azokat a félelmeket - amelyeket már akkor megfogalmaztak, tiltakozván az alapvető emberi jogokat sértő törvénnyel szemben -, miszerint a magyar társadalmat végveszélybe sodorhatja, hogy az akkori és a későbbi hatalmak megpróbálták a "munkások, az elnyomottak, a kizsákmányoltak felszabadításának ideológiáját összemosni a fasizmussal és annak jelképeivel" - fogalmazott Vajnai Attila.
Húsz éven keresztül küzdöttünk azért, hogy ezt a törvényt töröljék el - mondta, Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság döntését elemzik, és feltehetően további lépéseket tesznek az ügyben.
