Sólyom László nagy jelentőségűnek tartja az Alkotmánybíróság két közelmúltbeli döntését, vagyis a mindenkire kiterjedő előzetes választási regisztráció alkotmányellenességének megállapítását, és az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését. Szerinte azonban a feliratkozás eltörlése nem biztos, hogy fáj a Fidesznek, mert az saját táborán belül is népszerűtlen volt. Ugyanakkor e két döntés elvi jelentősége fontosabb pillanatnyi gyakorlati hatásuknál. Az Alkotmánybíróság ugyanis fellépett a napi érdekű, az alapelvekkel szemben álló alkotmánymódosítások ellen, valamint az ellen, hogy egyes rendelkezéseket azáltal vonnak ki az alkotmánybírósági kontroll alól, hogy az alaptörvény részévé teszik őket - magyarázta.

Fazekas István

A volt köztársasági elnök cáfolta azt a kormánypárti reakciót, amely szerint formai döntés volt az átmeneti rendelkezések egy részének megsemmisítése, Sólyom szerint az Ab fontos tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság 1990-ben még azt mondta ki, hogy nem vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet, az alkotmányt elözönlötték a bele nem illő, pillanatnyi politikai célt szolgáló módosítások, ezért változtatni kellett ezen az állásponton. "Örülök, hogy a testület átlépte ezt a határt" - mondta Sólyom László, aki 1990 és 1998 között volt az Ab elnöke.

A volt államfő szerint az említett Ab-határozatok indoklásából az derül ki, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény értékrendjét, koherenciáját is szem előtt tartja. Ebből a szemléletből pedig az következik, hogy csak azt lehet beleírni az alkotmányba, ami annak többi részével, és mindenekelőtt az alapvető alkotmányos elvekkel összhangban van, vagyis az Ab megvizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítás nem bontja-e meg a szöveg elvi egységét, koherenciáját - fejtette ki.

Korábban az osztrák és a cseh alkotmánybíróság is kimondta, hogy vannak az alkotmányban olyan alapelvek, amelyekhez a többi rendelkezésnek igazodnia kell. Ez tükröződött már az Ab azon döntéséből is, amikor fontosabbnak ítélte a bírói függetlenséget a szintén alkotmányos szinten rögzített nyugdíjszabályoknál - jegyezte meg.

Sólyom László arról is beszélt: nem helyesli, ha az alkotmánybírókat az őket jelölő pártok alapján osztályozzák. Emlékeztetett, hogy a választási regisztráció alkotmányellenességét kimondó határozat előadója a már a kormányváltás után megválasztott Stumpf István volt. Szerinte a korábban, még a parlamenti pártok megegyezése alapján megválasztott alkotmánybírákat sem lehetett a jelölő párt embereinek tartani. Más törésvonalak voltak a testületben, kezdve generációs különbségektől az úgymond liberálisoktól eltérő véleményt képviselő, együtt szavazó szocialistákig és katolikusokig - mondta. Igaz azonban, hogy a 2010 után megválasztott egyes bírók indoklásaiban olykor a korábbi alkotmánybírósági doktrínával szöges ellentétben álló vélemények is megjelentek. "Hátborzongató, ha az alkotmány szelleméből, ideológiai kijelentéseiből konkrét alapjogi mércéket vezetnek le" - fejtette ki.

A bírák nem másolnak, hanem gondolkodnak

A volt köztársasági elnök reagált arra is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke közölte: több, az Ab-t érintő változtatást javasol a kormányzó párt elnöksége. Az egyik szerint az Ab köteles lesz újra megvizsgálni, átgondolni korábbi határozatait, nem hivatkozhat rájuk automatikusan. A fideszes politikus megfogalmazása szerint a jövőben "nem teszik lehetővé a puskázást" az Alkotmánybíróságnak. Sólyom László azt mondta: a bírák "sosem másolnak", hanem gondolkodnak, és mindig megindokolják, hogy korábbi határozatuk miért releváns az új ügyben is.

A korábbi államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi alaptörvény alapjogokról és államszervezetről szóló szakaszai alig különböznek a korábbi alkotmányos szabályoktól, emellett a szöveg arra is utal, hogy tiszteletben tartja a történeti alkotmány vívmányait. "A történeti alkotmányból többnyire az elmúlt húsz év határozatai használhatók, Szent István törvényei kevésbé" - fűzte hozzá.

A korábbi ítéleteket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen minden alkotmányos szakasz mögött sokrétű gondolatok vannak, ezek része az európai és a magyar jogtörténet, és az elmúlt húsz év alkotmányértelmezése is. "Ha azt akarják megtiltani, hogy határozataiban korábbi Ab-döntésekre utaljon a bíróság, meg lehet tenni, de a gondolatokat nem lehet kiirtani az emberek fejéből" - mondta Sólyom László.

Olyan ez - folytatta -, mintha az orvosokat arra akarnák kötelezni, hogy csak a tavalyelőtti orvosi rendtartás alapján gyógyítsanak, s amit korábban tanultak és tapasztaltak, felejtsék el. Mint mondta, fenyegető korlátozásnak hangzik, de valójában kivitelezhetetlen, hogy az Ab ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött. Az "újrakezdés" célját legfeljebb úgy lehetne elérni, ha olyan bírákat választanak meg, akik nem ismerik a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot, vagyis a magyar alkotmányjogot. Vagy ha ismerik, tudatosan le akarják rombolni azt - jelentette ki.

Sólyom László elmondta, mindig is az Ab gyakorlata volt, hogy fontos ügyekben meghallgatta az állami szerveket, a vizsgált jogszabály céljairól és gyakorlati hatásairól. Felidézte, hogy például pénzügyminiszterként Bokros Lajos a bíróság előtt vette védelmébe a nevéhez fűződő kormányzati intézkedéscsomagot. Lényeges ügyekben tehát most is érvényesül "a hallgattassék meg a másik fél" elve - mondta azzal kapcsolatban, hogy Kósa Lajos közölte, ezt a parancsot az Ab számára is az alaptörvénybe illesztenék. Hangsúlyozta azonban, hogy véleménye szerint peres ügyekben, alkotmányjogi panaszok elbírálásakor az Ab ezután sem lehet ténybíróság. A feladata megvizsgálni, hogy történt-e alkotmánysértés, ehhez pedig csak kivételesen lehet szükség az indítványozó fél meghallgatására - amit azonban a törvény most is lehetővé tesz.

A Fidesz harmadik, az Ab hatáskörét érintő javaslatát - amely a legfőbb ügyésznek és a Kúria elnökének is lehetővé tenné, hogy normakontrollt kezdeményezzen - helyesli Sólyom László. Mint mondta, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is fontos ügyekben élt ezzel a jogával.

A volt államfő az MTI kérdésére elmondta, sajnálja, hogy az új alaptörvény életbelépésével megszűnt, hogy bárki jogi érdek nélkül az Ab-hoz fordulhat. Szerinte ez a lehetőség 1990-től bevonta az embereket a jogi rendszerváltásba, megtapasztalhatták, hogy a politikának is vannak korlátai az alkotmányban. Elismerte azonban, hogy "a lendület alábbhagyott", és ahogy múltak az évek, sokan öncélúan árasztották el beadványaikkal a testületet. Ezért elfogadható, hogy ezt a lehetőséget felváltotta a magyar jogrendszerből eddig hiányzó alkotmányjogi panasz.