"Az orbáni önkény és hatalmi gőg újabb megnyilvánulása"
Az MSZP illetékes képviselői arra reagáltak, hogy Juhász Imrét jelölik kormánypárti és jobbikos egyetértéssel az Alkotmánybíróság megüresedő székébe.
Az MSZP illetékes képviselői arra reagáltak, hogy Juhász Imrét jelölik kormánypárti és jobbikos egyetértéssel az Alkotmánybíróság megüresedő székébe.
Még alig csitultak el a negyedik alaptörvény-módosítás keltette hullámok, máris itt az ötödik: a Fidesz gránitalapba vési, hogy tilos a horogkereszt vagy a vörös csillag használata. Bár az Alkotmánybíróság korábban azt mondta: figyelemmel kell lenni arra, ki milyen céllal használja a jelképeket, a kormánypártok nem mennének bele parttalan vitákba. A Fideszben azt remélik, ez lesz az utolsó alkalom, hogy hozzányúlnak az alaptörvényhez.
Az alapvető jogok biztosához, Szabó Mátéhoz fordult az MSZP, azt kérve: közjogi érvénytelenség miatt kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alaptörvény negyedik, egy hete elfogadott módosításának megsemmisítését.
Egyes magyarázatok szerint az első szabad választás óta dúl a harc az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság közt, mert utóbbi a jogállamra hivatkozva felül akarja írni a demokratikusan választott képviselők döntéseit. Ezt a háborút most a Fidesz megnyerte, de úgy, hogy közben a jelenlegi parlament alaposan beszűkítette a következők döntési lehetőségeit. A negyedik módosítással a kormányfő szerint visszafordíthatatlanná vált az új rendszer.
A hétfői alkotmánymódosítás volt az utolsó a kormány szándéka szerint – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki szerint egy apró kiigazítás még jöhet az önkényuralmi jelképekről zajló vita eredményétől függően.
A Transparency International Magyarország (TI) kedden nyílt levélben kérte Áder János államfőt: kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál (Ab) az alaptörvény hétfőn elfogadott negyedik módosításának vizsgálatát.
Ha az államfő arra a meggyőződésre jut, hogy a neki megküldött alaptörvény-módosítás nem jött érvényesen létre, álláspontunk szerint az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie - írják az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért vezetői.
Az Alkotmánybíróságot nem azzal korlátozza a Fidesz legújabb alaptörvény-módosítása, hogy hatálytalannak mondja ki a korábbi határozatokat, hanem azzal, hogy gyakorlatilag mindent beleír az alkotmányba, ami korábban fennakadt a testület szűrőjén. A kormánypártok ugyanakkor bebiztosítják magukat, hogy még egyszer ne történhessen meg a tavaly decemberi fiaskó, és egyre több ügyben szabnak sürgető határidőt a bíráknak. Viszont lehet, hogy komoly, nyilvános viták lesznek a testület előtt.
Eljöttek a fővárosi Lendvay utcából azok a civilek, akik csütörtökön elfoglalták a Fidesz székházának egy részét. Facebook-oldaluk szerint az Alkotmánybírósághoz vonulnak, és körülbelül 500-an vannak. A Lendvay utcában 60-70 békemenetes ellentüntető maradt.
Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland arra vonatkozó kifogásaival kapcsolatban.
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot - mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Az MSZP szerint a kormányoldalnak ismét a független bíróság kezébe kell adnia a döntést az egyházak bejegyzéséről, miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek mondta ki az új egyházügyi törvényt, amely a parlamenti többség kezébe adta ezt a jogot.
Arra kéri az ombudsmant a Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ), hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük alaptörvénybe ütközik a fogyatékosságról szóló törvény, mivel diszkriminálja a szervátültetésen átesett (szervhiányos) embereket - közölte az MSZSZ csütörtökön az MTI-vel.
Messzemenően alkotmányosnak tartja, sőt, ezúton szívélyesen gratulál hozzá.
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-rendelkezést, attól még a jog felléphet az önkényuralmi jelképek nagy nyilvánosság előtti használatával szemben, ha ez a magatartás kifejezetten egy közösség ellen irányul.
Alaptörvény-ellenes, hogy az Országgyűlés maga dönti el, mely vallási közösségeket ismer el egyházként és melyeket nem. Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az erről szóló rendelkezéseket. Ez már a második alkalom, hogy fennakad az alkotmánybírók rostáján a törvény.
Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése ugyanazt mutatja, mint a gyűlölködés elleni két évtizedes küzdelem: szimbólumokkal, szavakkal önmagában viaskodni értelmetlen. A strasbourgi bíróság ítélete, amely a döntés apropóját adta, ugyanakkor megoldást is kínál. Nehéz-Posony Márton írása.
Az ombudsman az Ab-hez fordult a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény miatt, szerinte annak módosított szövege nem ad megfelelő garanciát és kellő jogalapot arra, hogy belátható időn belül teljes mértékben megtörténjen a közösséggi közlekedés akadálymentesítése.
Nem a megsemmisített rendelkezést hozzák vissza – nyilatkozta Gulyás Gergely a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában hajléktalanügyben. Ami az alkotmányba kerül, az törvényi szinten is megállná a helyét – tette hozzá a fideszes politikus.