Már biztosan tudni lehet, hogy a kormánypártok az új alkotmány szövegében szeretnék viszontlátni a következő mondatokat: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Azt ugyanakkor időről időre cáfolják, hogy ez az abortusztörvény szigorítását vonná maga után. Ennek ellenére fel-felröppenek olyan hírek, melyek szerint egyes képviselők mégiscsak ezt szorgalmazzák, míg mások homályos nyilatkozatokat tesznek arra vonatkozólag, hogy ez ugyan nem jelent majd szigorítást, de a maguk részéről nem támogatják az abortuszt.

A bizonytalanságok és találgatások azért sem halkulnak, mert a 2011-re tervezett költségvetésben a korábbi 1,6 milliárd helyett csupán 400 millió szerepel a terhességmegszakításokra elkülönítve. Ami azt sejteti, hogy ha a szabályozás nem is szigorodik, az igénybevétel feltételei, illetve a támogatások mértéke biztosan változni fog – de a részletek nem ismertek. Győri Gábor politológus úgy véli: direkt szigorítás szinte biztosan nem lesz, de egyéb, az abortusz menetét érintő módosítások előfordulhatnak. A TASZ viszont úgy látja, amennyiben az idézett mondatok bekerülnek az alaptörvénybe, akkor mit sem érnek majd a mostani politikusi ígéretek, Ab-határozat kötelezheti majd szigorításra a parlamentet.

Marton Szilvia

Egyelőre viszont csak a politikusi nyilatkozatok ismertek. A fideszes Schöpflin György például azt mondta az Európai Parlamentben az új magyar alkotmányról tartott közmeghallgatáson: a magzat védelmének elve nem az abortusz tilalmát jelenti. Ehhez párttársa, Szájer József annyit tett hozzá: a magzatvédelem az állam gondoskodási kötelezettségében ragadható meg, abban, hogy például egészségügyi intézményeket kell működtetnie.

A lapunknak korábban nyilatkozó KDNP-s és fideszes honatyák nyilatkozatai is hasonló tartalmúak. „Az új alkotmány alapján nem kell a mostani abortusztörvényt megsemmisíteni” – közölte korábban a hvg.hu-val egy ismert kereszténydemokrata képviselő. A neve elhallgatását kérő politikus szerint az új alkotmány „az állam életvédelmi kötelezettségét rögzíti”. Párttársa, Varga László viszont úgy fogalmazott: „Hiszem azt, hogy – bár ez most sem a KDNP, sem a kormány számára nem kitűzött cél – pár éven belül új abortusztörvény fog születni.” A szintén kereszténydemokrata Soltész Miklós államtitkár pedig azt mondta március elején a parlamentben: az abortuszt társadalmi szinten betiltani nem lehet, ám azt erősíteni igen, hogy a magzatot mint értéket fogadja el a társadalom. Semjén Zsolt pártvezetőnek komolyabb ambíciói vannak. Ahogy lapunknak fogalmazott február közepén: „Ma a társadalom nem fogad el egy abortuszszigorításos jogszabályt, tehát ilyen törvénymódosítás kezdeményezése akkor reális, ha ennek a szükségességéről, jóságáról és ésszerűségéről a társadalmat meg tudjuk győzni. Most az a célunk, hogy felvilágosító kampányunkkal az élet védelmére hívjuk fel a figyelmet, amihez szorosan kapcsolódnia kell a családtámogatásnak”.

Az MSZP a tervezett szöveg megismerésekor aggódni kezdett. Lendvai Ildikó úgy fogalmazott: ha ez a szöveg kerül be az alkotmányba, akkor az Alkotmánybíróság sem tehet majd mást, mint kimutatja az abortusztörvény alkotmányellenességét az új alkotmányhoz képest. Ehhez képest Gulyás Gergely fideszes honatya azt mondta: a Fidesz és a KDNP februári, siófoki közös frakcióülésén a két frakció megállapodott abban, hogy az új alkotmányból nem fog következni az abortusz szigorítása. Úgy vélte: ha az új alkotmány hatályba lépése után magzatvédő szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a jelenleg hatályos abortusztörvényt nem fogja megsemmisíteni az Alkotmánybíróság.

Semjén Zsolt

Stiller Ákos

„Nem gondolom, hogy az abortusztörvény direkt szigorítására sor kerülne. A kormánypártok eltérő kommunikációja sokkal inkább arról szólhat, hogy a KDNP-nek szüksége van olyan témákra, amelyekkel artikulálhatja a véleményét, 'arcot adhat' magának, jelezheti, hogy a Fidesztől különálló párt” – fogalmazott lapunknak Győri Gábor politikai elemző. Hozzátette azt is, hogy a véleménykülönbség nem értékválasztás, inkább egy stratégia része lehet. „A kormánypártok egyértelművé tehetik, mit gondolnak, hogy fontos számukra a magzat már a fogantatástól, ugyanakkor ez leginkább retorikai elköteleződés” – mondja a politológus. Úgy véli, a kormánypártok nem nyúlnának olyan témához, amely sok ember ellenállásába ütközne, még akkor sem, ha komoly választói bázissal bírnak.

„Az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása – bár felháborodást keltett – szélesebb rétegeket nem mozgatott meg, de egy ilyen kérdés egészen biztosan sokakat mozgósítana” – magyarázza Győri Gábor. Az elemző szerint bár a Fidesz egyértelművé tette, hogy fontosnak tartja, minél több gyerek szülessen, ezt sokkal inkább a tudatos családtervezés keretein belül képzeli el – legalábbis annak alapján, amit eddig látunk. Lehet, hogy módosítanak az abortusz menetén, kevesebb támogatást adnak a szociálisan rászorulóknak (erre enged következtetni, hogy a 2011-es költségvetési évben a korábbinál kevesebbet tervezett be a kormány), s így indirekt eszközökkel próbálják csökkenteni az abortuszok számát, de ez több okból is visszaüthet – véli. Egyrészt azért, mert így azok a nehéz körülmények között élő családok kerülhetnek a korábbinál rosszabb helyzetbe, akik éppen anyagi problémáik miatt nem tudnak, akarnak felelősen gyermeket vállalni.

A másik hátulütőt abban látja az elemző, hogy egy ilyen lépést – ha nem vállalt, direkt módon történik – nem lehet kommunikálni, így nem profitálhat belőle a párt. Azok viszont, akiket hátrányosan érint, elfordulhatnak tőlük. „Az abortusztörvény kérdése véleményem szerint hasonló a családi szavazati joghoz: a Fidesz abban az esetben is megszondázta a kérdést. Láthatta, hogy a kérdőíveit visszaküldő, többnyire kormánypárti szavazók nem örülnének neki, így nem lépi meg. Az abortusszal kapcsolatban sem tesz olyat, amelyet a többség nem akar” – mondja Győri Gábor, hozzátéve: az alkotmányba vezetett mondat kétségtelenül kinyit egy kaput, megteremti a lehetőséget, de elképzelhetetlennek tartja, hogy ez szigorításhoz vezetne.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az elemzőnél borúsabban látja a helyzetet. „Bár a kormánypártok arra hivatkoznak, hogy nem áll szándékukban szigorítani a törvényt, a helyzet ennél komplikáltabb” – magyarázta lapunknak Kapronczay Stefánia, a TASZ betegjogi programvezetője. Eddig ugyanis nem szerepelt utalás a magzatra az alkotmányban, most viszont az élethez való joggal egy mondatban együtt szerepelne az alaptörvényben. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben ez szerepel majd az alkotmányban, és erre hivatkozva támadják meg a jelenlegi szabályozást az Alkotmánybíróságnál, akkor van esély arra, hogy a bírák kimondják: a törvényt módosítani kell, hogy az alaptörvénynek megfelelő védelmet biztosítson a magzatnak” – tisztázza a helyzetet Kapronczay Stefánia, hozzátéve: akkor a parlamentnek – az AB-döntés értelmében – kötelessége lesz a jogszabály módosítása.