Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő hétfőn kezdi vizsgálni a végkielégítések 98 százalékos különadójának alkotmányosságát. Sereg András, az Ab szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a testülethez nagyon nagy számban érkeztek indítványok a kérdésben, egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor születhet határozat az ügyben.
Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük.
A végkielégítések 98 százalékos különadóját ezt követően - az Alkotmánybíróság honlapja szerint - ismét számos magányszemély, illetve Kiss Péter szocialista országgyűlési képviselő, valamint a Pedagógusok Szakszervezete, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és az Állami Számvevőszék Nyugdíjasainak Egyesülete is megtámadta az Ab-n.
A Ház 2010. november 16-án 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
Az Országgyűlés Sajtószolgálata 2011. április 5-én azt közölte, hogy a parlamenti képviselőket és az Országgyűlés szervezetét nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség. Ezt követően Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és a jobbikos Volner János is azt kezdeményezte, hogy a különadó a honatyákra is terjedjen ki. A változtatás összesen öt volt országgyűlési képviselőt érintene: Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János és Világosi Gábor volt SZDSZ-es politikusokat, valamint a szocialista Podolák Györgyöt.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hét végén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint most a hatóságokon és az igazságszolgáltatáson a sor, hogy „szépen, finoman” tegyék a dolgukat.
Milyen autó képes erre egyáltalán?