Hétről-hétre ér el újabb mélypontot az EU és Fehéroroszország kapcsolata. A szankciós intézkedések egymást érik, miközben a Lukasenka-rezsim hibrid háborút indított az unióval szemben. A Fidesz ebben a helyzetben is Brüsszellel van elfoglalva.
Az igazságügyi minisztérium keresetének adott helyet a minszki legfelsőbb bíróság.
A belarusz csoport rendőrségi és kormányzati hálózatokba szivárgott be, nem titkoltan azzal a céllal, hogy érzékeny információkat szivárogtasson ki.
Világos, hogy a belarusz kormány aljas módon provokál. Az is világos, hogy az uniós tagállamoknak védeniük kell külső határukat. De az is, hogy a határok közti senkiföldjén emberek szenvednek. Megoldás nem látszik.
Sem Irina Levsinával sem egyik riporterükkel nem tud kapcsolatba lépni a BelaPan hírügynökség többi munkatársa. Utóbb derült ki, hogy őrizetbe vették őket. A helyettes főszerkesztőnél is razzia volt, de őt nem tartóztatták le.
Az ok az illegális bevándorlás növekedése. A határőrök fizikai erőt és különleges eszközöket vethetnek be az érkezők visszatartására, akiket feltehetően politikai okokból enged át az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim.
Történelme egyik legnehezebb időszakát éli át Fehéroroszország, ahol az egy évvel ezelőtt tartott elnökválasztást minden bizonnyal alaposan elcsalta Aljakszandr Lukasenka államfő, azóta pedig dél-amerikai diktátorhoz illő módon – tömeges letartóztatásokkal, megfélemlítéssel és gyilkosságokkal - üldözi a csalás ellen tiltakozókat. A „lázadók” azonban nem adják fel, és már csak a segítségért valószínűleg sokat kérő Oroszország áll ki Lukasenka mellett.
A fehérorosz sportolót elmondása szerint atrocitások érték volna, ha hazamegy.
Liberális vagy kőkonzervatív, a nemzetközi sajtó teljesen egyként ítéli meg, hogy saját biztonsága érdekében tanácsosabbnak látta nem hazatérni Kriszcina Cimanouszkaja, a fehérorosz futó, miután összekülönbözött az edzőivel, és ezzel magára vonta az illetékes hatóságok haragját.
A fehérorosz rezsim velük igyekszik sakkban tartani a balti országot, és a vele szemben szankciókat is bevető Európai Uniót.
Aljakszandr Lukasenka korábban közölte, egyáltalán nem állítja meg a migránsokat, de a litván elnök szerint Minszk konkrétan repteti magához a menekülteket, hogy az Unió felé terelhesse őket.
Luxemburgban ülésezik az uniós külügyminiszterek tanácsa, amely a belarusz rezsimmel kapcsolatos szankciókról hoz döntést a nap folyamán. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyetlen szót sem ejtett erről a témáról, ellenben sokat beszélt a migrációról, amely nem szerepel a napirenden. A politikus elmondta a véleményét arról is, hogy szivárványszínben szeretnék kivilágítani a müncheni stadiont a szerdai magyar-német focimeccs idején.
Régen volt ilyen egyetértés az Európai Parlamentben egy téma kapcsán. A Fehéroroszországról folytatott vitában – ugyan hangsúlybeli különbségekkel – ugyanazt mondták a képviselő a szélsőjobbtól a szélsőbalig, Portugáliától Litvániáig, a Jobbiktól a Fideszig. A 28 felszólaló abban azért nem volt egységes, hogy Moszkvát mennyire kell támadni, miközben Minszkről van szó.
Az engedély nélküli tüntetések résztvevőit és az interneten a kormány ellen agitálókat is súlyosan büntetik ez után Fehéroroszországban.
Bűnösnek vallja magát, és azt is elismeri, hogy a fehérorosz ellenzéket a lengyelek irányítják és a litvánok pénzelik - újabb videó került ki Raman Prataszevicsről a börtönből.
Az ideiglenes tiltást a koronavírus-járványra hivatkozva rendelték el, de más lehet a háttérben.
Egy mikrobuszba rángathatták be egy hírportál főszerkesztőjét.
Lukasenka embereit és a fehérorosz cégeket veszik célba.
Szofija Szapega a videón azt állítja, ő is szerkesztette azt a Telegramot, ahol személyes adatokat szivárogtattak ki belarusz rendőrökről, de a szülei szerint csak rosszkor volt rossz helyen.
Közzétették a pilóták közt zajlott beszélgetés leiratát, amiből kiderül, a pilóták sem voltak meggyőződve arról, hogy valós-e a bombafenyegetés.
