Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője emlékeztetett arra, hogy a Ryanair egyik menetrend szerinti járatának földre kényszerítése után az Európai Unió gyorsan lépett és kitiltotta légteréből a fehérorosz felségjelű légi járműveket. Ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy az eltérített gépről elhurcolt Raman Prataszevics újságíró és barátnője, Szofia Szapega továbbra is börtönben vannak.

Borrell elmondta azt is, hogy az állam- és kormányfők döntése alapján napokon belül jóváhagyják azt a szankciós listát, amelyen magánszemélyek és szervezetek szerepelnek majd. Olyanok, akiknek közük volt a gépeltérítéshez és a két aktivista letartóztatásához. Az érintettek uniós számláit zárolni fogják és beutazási tilalmat rendelnek el velük szemben. Aljakszandr Lukasenka elnök nem lesz a listán, mert ő már egy korábbi névsorban szerepelt. A külügyi főképviselő beszámolt róla, hogy készül a célzott szankciós intézkedéseket tartalmazó előterjesztés is, amelyek “a belarusz gazdaság kritikus ágazatait fogja érinteni”. Borrell reméli, hogy a tagállamok egységesen fognak fellépni ennek kapcsán. Megemlítette még, hogy jelenleg körülbelül 450 politikai fogoly van Belaruszban, közöttük újságírók és szabadságjogaikat gyakorolni akaró állampolgárok. Az EU pedig egy 3 milliárd eurós csomaggal készül arra az esetre, ha Fehéroroszország megszabadul a jelenlegi rezsimtől és demokratikus útra lép.

Andrzej Halicki lengyel néppárti képviselő azt mondta, hogy miután lezárták a határokat, Belarusz egy nagy börtönné vált. Egy másik lengyel, Robert Biedron pedig arról beszélt, Lukasenka emberei saját honfitársaikat kínozzák, nőket és gyerekeket is börtönbe zárnak.

Európa utolsó diktátoráról van szó, aki az európai kontinensen teremt egyfajta Észak-Koreát

– mondta Biedron képviselő. A felszólaló politikusok különböző javaslatokat fogalmaztak meg egyrészt Belarusz jövője, másrészt pedig a követendő szankciós politikával összefüggésben. Ilyenek hangoztak el:

• Lukasenkának nemzetközi bíróság előtt a helye,

• magas szintű konferenciát kell szervezni az ország jövőjéből,

• ki kell zárni Belaruszt a nemzetközi átutalási rendszerből,

• a vasúti közlekedést le kell állítani az EU és Belarusz között.

Sokan hívták fel arra a figyelmet, hogy hiába vágja el az EU a szálakat, Oroszország továbbra is támogatni fogja az elnyomó belarusz rezsimet. Sőt, felmerült Kína szerepe is. Egy képviselő arra emlékeztetett, hogy az ENSZ BT-ből csak Oroszország és Kína nem ítélte el a gépeltérítést, illetve először a kínai vezetés gratulált az elcsalt választások után a fehérorosz elnöknek.

Gyöngyösi Márton jobbikos politikus felszólalásában kitért arra, hogy szerinte az EU külpolitikája kétértelmű és még mindig nem lehet látni egy világos uniós stratégiát arra nézve, hogyan lehet úgy szankcionálni Lukasenkát, hogy ne a belarusz népet büntessük és ne tereljük az országot Putyin felé.

Michal Simecka, liberális szlovák képviselő szerint egy éve tüntet a belarusz nép, de most már az európai állampolgárokat is fenyegeti a minszki rezsim. Szerinte el kell szigetelni az állam vezetését és a hozzájuk kötődő oligarchákat is. A lengyel kormánypárti Patryk Jaki úgy véli

Lukasenkát Putyin teszi erőssé, aki ahelyett, hogy gyengülne, egyre erősebb lesz, ennek véget kell vetni.

Felszólalt Gál Kinga fideszes képviselő is, aki elfogadhatatlannak nevezte a repülőgép földre kényszerítését. A magyar politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő sehol sem a világon, ennek érdekében határozott és gyors válaszintézkedésekre van szükség. Gál Kinga hozzátette, hogy az újságíró és barátnője őrizetben tartását is elfogadhatatlan, szabadon kell bocsátani őket és velük együtt valamennyi politikai foglyot.

Az Európai Parlament holnap egy állásfoglalásról szavaz majd, amelyben a belarusz fejleményekről mondanak véleményt a képviselők.