Elmenekült egy belarusz sífutó az országból, mert apja részt vett az elnök elleni tüntetésen
A 17 éves Darja Dolidovics családjával együtt átjutott Lengyelországba, ahol reményei szerint folytathatja az edzést.
A 17 éves Darja Dolidovics családjával együtt átjutott Lengyelországba, ahol reményei szerint folytathatja az edzést.
30 ezer orosz katona vesz részt csak az ukrán határtól nem messze kezdődő hadgyakorlaton. Az orosz védelmi minisztérium videókon mutatja be a csapatmozgásokat és a hadieszközöket.
A Belarusian Cyber-Partisans nevű csoport egy időre a jegyvásárlást is blokkolta. A jelenségnek az ukrajnai konfliktushoz van köze.
A pápa emellett ugyancsak százezer euróval segíti a tájfun sújtotta Fülöp-szigeteki lakosságot is.
Közzétették Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.
2020 után minket már nem lehet meglepni semmivel – gondolhattuk idén január elején, amikor azon töprengtünk, milyen év előtt állhatunk. Tényleg, mi történhetne? Megkérik az olimpián a nézőket, hogy maradjanak csendben? Még márciusban is maszkban kell sörözni? Nos, még így is volt, amin sikerült meglepődnünk – ezekből gyűjtöttük össze a legváratlanabb eseményeket, amiket tényleg nem gondoltunk volna, hogy 2021-ben megtörténhetnek.
Szerintük december 19-én támadás érte a követséget, a Scotland Yard eddig egy embert vett őrizetbe.
Megoldatlanok a menedékjogi kérdések, a genfi egyezményt nem akkora tömegekre méretezték, amelyekben összekeverednek a veszélyek elől futó és a jobb élet felé igyekvő emberek. Ezt a két motívumot jogi eljárásban szétválasztani nemigen lehet. Vélemény.
A fehérorosz vezető elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását a megszállt ukrán területre, és „nem kérdés, hogy ő a Krímet orosz területnek tekinti.”
A fehérorosz ellenzék vezetője az Európai Parlamentben beszélt, ahol erősen bírálta az európai uniós döntéshozókat, hogy csak puhán és öncélúan állnak ki Lukasenka rezsimje ellen.
Ha az Európai Unió engedi, hogy a halál és szenvedés alaphelyzet legyen, akkor még inkább elmosódik a választóvonal az EU és a tekintélyuralmi rezsimek között, írja az amerikai lap a lengyel-fehérorosz határon zajló menekültválság kapcsán.
Azt viszont tagadta a fehérorosz elnök, hogy maguk hívták volna be a migránsokat.
A magyar kormány továbbra sem hajlandó egyértelműen elítélni Fehéroroszországot a lengyel határkrízisben játszott szerepéért. Ugyanakkor Orbán Viktor kerítésépítéséből követendő példa lehet az EU külső határain.
Fehéroroszország a menekültválság gerjesztésével hibrid háborút indított Lengyelország ellen, Aljakszandr Lukasenkának az a célja, hogy a választás elcsalása ellenére az EU ismerje el őt legitim államfőnek, és ne sújtsa további szankciókkal az országát – mondja Tadeusz Iwanski, a Keleti Tanulmányok Központja (OSW) nevű varsói intézet vezetője.
Emberek ezrei rekedtek a lengyel–fehérorosz határ közelében. A Minszk által tudatosan gerjesztett válság napról napra mélyül, ahogy nő az Európai Unióba bejutni akarók elkeseredettsége és a tagállamok megosztottsága is. A helyszíni tapasztalatok megerősítik, hogy ha a fehérorosz rezsim számítása eddig nem is jött be, az emberkereskedőké már igen.
A hvg.hu stábjának Lengyelországba átjutott menekültek mesélték el, hogy a túloldalon a fehérorosz katonák hogyan ösztönzik őket az átjutásra és hogyan zavarják, hogyan játsszák ki a lengyel oldalt védő katonákat. A Közel-Kelet üldözött és elnyomott nemzetségeiből érkező menekülteket találtunk az újabb migránsválság helyszínén.
Kollégáink a lengyel oldalról közelítették meg a határt, de megkapták azt az üzenetet, amelyet a túloldalról érkező migránsok is.
A lengyel társadalom és politika egyetért abban, hogy a fehérorosz diktátor az orosz elnökkel közösen hozta létre a belarusz határon látott menekültválságot. A dolog megoldásában azonban már kisebb az egyetértés, és a környező falvak is egyszerre félnek és próbálnak segíteni.