Hamarosan Európára is átterjedhet a majomhimlő, de védőoltással megelőzhető
A betegség első tünetei az izomfájdalom, gyengeség, fejfájás és a kiütések lehetnek.
A betegség első tünetei az izomfájdalom, gyengeség, fejfájás és a kiütések lehetnek.
"Legyengíti az immunrendszert", "pár hónap múlva mindenki meghal tőle", "úgysem kapom el a vírust" – csak néhány érv azok közül, mellyel az oltást ellenzők magyarázzák, miért nem kérik a vakcinát. Terepen dolgozó orvosok segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló magyarázatokat, Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője segítségével pedig végigvettük, mi igaz belőlük.
Mikor lesz ennek már vége? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább az embereket, ha a koronavírus-járvány kerül szóba. Bárdos András erről kérdezte Boldogkői Zsoltot, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetőjét.
A biológus, genetikus szerint az időseknek és az immunológiai betegségekben szenvedőknek továbbra is tanácsos maszkot hordaniuk a zárt terekben és a nagyobb tömegben.
Sem mi, sem a környező országok nem állnak annyira jól az oltások terén – mondta a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára az ATV-ben.
Az SZTE Orvosi Biológiai Intézet vezetője úgy látja, ha esetleg nem a legoptimálisabb döntést hoztuk az oltóanyaggal kapcsolatban, mindenképpen a legjobbat hoztuk a vírussal való védettség szempontjából.
Szerinte még türelemre volna szükség áprilisban.
Rászállhattak az oltásellenesek.
Magyar gyógyszer is készül a koronavírus ellen, beindul az antivirális gyógykészítmények hazai gyártása, az oltásellenesek miatt maradhat még sokáig velünk a járvány – derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának hírleveléből.
A virológus és molekuláris biológus Boldogkői Zsolt szerint az oltásellenesség pont olyan, mintha valaki azzal érvelne, hogy a biztonsági öv miatt halnak meg az autósok.
Boldogkői Zsolt szerint azért támadják, mert vitába szállt a vírustagadó Gődény Györggyel.
Meg kell tenni mindazt, amit a járvány ellen megtehetünk – addig a határig, ahol még nem okozunk több kárt a védekezéssel, mint amennyit a fertőzés okozna.
A virológus és molekuláris biológus Boldogkői Zsolt szerint „a koronavírus szövetséget kötött a tudománytalansággal”.
A tudomány civilizációnk legnagyobb vívmánya, mert olyan eszközt adott az emberiség kezébe, melynek révén megismerhetjük a világot, benne önmagunkat. A tudományt gyakran támadja a tudatlanság és a téveszmés gondolkodás, szakmai berkekben azonban ritkán tárgyalják nyilvánosan a hivatás árnyoldalait, ha mégis, akkor nem kerül terítékre a problémák teljes spektruma. Boldogkői Zsolt professzor egy többrészes írásban megpróbálkozik ezzel a feladattal, vállalva annak kockázatát, hogy sokak haragját magára vonja. Bemutatja, hogy a kutatók ugyanolyan „gyarlók”, mint más emberek, bármilyen ranggal és elismertséggel is rendelkezzenek, illetve hogy a tudomány maga számos buktatón keresztül találja meg a helyes utat. Vélemény.
Az élet egy valószerűtlen csoda. Miért dobják el maguktól mégis oly sokan? Vajon a DNS-ünkben kódolt a motiváció e cselekedetre, vagy az élet kudarcai késztetnek rá, hogy magunk ellen forduljunk? E két tényező nyilvánvalóan egymással kölcsönhatásban áll. Egy új tanulmány az öngyilkosság lehetséges genetikai tényezőire derített fényt.
Az elmúlt hetekben a világsajtó címlapsztoriként tárgyalt egy tanulmányt, mely szerint a kannabiszfogyasztás egereknél képes volt visszafordítani az agy öregedését. Hamarosan kezdődhetnek a kísérletek embereken is. A hazai sajtóban visszhang nélkül maradt a téma, pedig a Nature Medicine nevű, igen nagy presztízsű szaklapban megjelent cikk első szerzője, s a téma szellemi atyja egy magyar kutató, Bilkei-Gorzó András, a Bonni Egyetem docense. Boldogkői Zsolt professzor beszélgetett vele.
A hatástalan "csodagyógymódokkal" szembeni felvilágosítást tartja missziójának Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, akivel a HVG készített interjút.