Éveken át keresett egy madarat Darwin, aztán megtalálta – a tányérján
Charles Darwin szívesen fogyasztott olyan állatokat, amilyeneket korábban még soha senki. Ez vezetett egy nem túl szerencsés esethez 1833 karácsonyán.
Charles Darwin szívesen fogyasztott olyan állatokat, amilyeneket korábban még soha senki. Ez vezetett egy nem túl szerencsés esethez 1833 karácsonyán.
A férfi a saját krokodiljának az érdekeit védte, amikor ráment a hüllőre.
Az esetet Ausztráliában filmezte le egy térfigyelő kamera.
Charles Darwin kézzel írta A fajok eredete című könyvének első vázlatát, amelyből alig maradt fenn néhány oldal az utókor számára. Most ebből tettek közzé kettőt.
Az eladott kötet tökéletes állapotban van.
Az SBS szerkesztői, úgy tűnik, megirigyelték norvég kollégáik újításait.
A tudomány egyre pontosabb választ tud adni arra, hogy miért öregszik és hal meg idővel minden, ami él, és miért számíthatnak hosszabb életre a nők. Egyes öregedéselméletek szerint attól lesz rövidebb az életünk, hogy testünk karbantartása helyett inkább az utódok nemzésére és felnevelésére koncentrálunk. Legyen intő jel az ecetmuslica-életmód!
Egy brit könyvkiadó megszavaztatta olvasóit, hogy kiderüljön, mely könyveket tartják az emberiség számára legnagyobb hatással bíró irományoknak. Vallás, tudomány és szépirodalom egyszerre képviselteti magát a tízes listán.
David Attenborough szerint az ember az első faj, amely véget vetett a természetes szelekciónak. Az evolúciót kulturális szintre tereltük – véli az ismert természettudós-dokumentumfilmes.
Két héten belül már a második ciklon sújtja Ausztráliát: a szakadó esővel és az akár 130 kilométeres óránkénti széllökésekkel kísért, Carlos névre keresztelt vihar ezúttal az Északi terület szövetségi állam fővárosában, Darwinban döntött ki fákat, és szakított le villanyvezetékeket.
Az angol természettudós az Európába harmincezer éve érkezett cro-magnoni emberek (Homo sapiens fossilis) egyenes leszármazottja - derítették ki ausztrál tudósok.
Egy massachusettsi kutatás szerint a darwini evolúció még mindig zajlik, igaz, az előző évszázadokhoz és -ezredekhez képest jóval lassabban. Már nem küzdünk a túlélésért, a természetes szelekció így másként alakít minket - kifejezetten a szebbik nemet. Amerikai kutatók felvázoták, milyenek lesznek a nők 400 év múlva Massachusettsben - írja a Yahoo News.