Brüsszelben véget ért az uniós állam- és kormányfők kétnapos rendkívüli, az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos csúcstalálkozója. Míg az első napot beárnyékolták az olajembargóval kapcsolatos viták, a második nap során már sokkal nagyobb egyetértésben nyilatkoztak tagállami vezetők.
Ursula von der Leyen a hatodik csomaggal túlságosan előreszaladt. Merthogy Orbán mellett fenntartásaikat hangoztatták a szlovákok, a csehek, a görögök és ciprusiak is. A Bizottság és a tagországok is hibáztak, mert nem egyeztettek minden kormánnyal – írja a német lap.
A nemzetközi hírügynökségek, sok elemző és természetesen Orbán Viktor is nagy sikernek tartja, hogy Magyarország egyelőre ki tudott bújni az orosz olaj importjára vonatkozó EU-s tilalom alól. A részletek azonban ennél sokkal árnyaltabbak, ezzel ugyanis Magyarország uniós forrásoktól vágja el magát, miközben az EU demonstratívan szakít az orosz olajjal, politikai üzenetet küldve Moszkvának, de Budapestnek is.
Negyedórás beszédet intézett az uniós állam- és kormányfőknek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-csúcs elején. A tagállami vezetők ezzel nyitották meg az Ukrajnáról szóló egyeztetésüket, amely várhatóan az éjszakai órákba nyúlik majd.
A jelenlegi helyzet alapján nagyon közel állunk ahhoz, hogy az EU egysége felbomoljon, két részre: egy 26 tagállamból álló tömbre, valamint Magyarországra. Az ok a tervezett olajembargó, amelynek a felvizezett formáját is bírálja Magyarország.
Az EUrologus értesülései szerint a tagállami vezetők célja, hogy politikai egyezségre jussanak az olajembargó kérdésében a ma kezdődő, kétónapos rendkívüli uniós csúcstalálkozón.
Mióta Orbán Viktor megírta Charles Michelnek, hogy szerinte jobb lenne, ha a rendkívüli EU-csúcson egyáltalán nem tárgyalnak az olajembargó ügyéről - amit a magyar kormány vétóval fenyeget -, a tagállamok képviselői semmi mást nem tesznek, mint erről beszélgetnek.
A miniszterelnök a közmédiában fejtette ki, hogy a háború „veszélybe sodorhatja a magyar érdekeket”, hogy Magyarország sem Ukrajna, sem Oroszország oldalán nem áll, hogy nem érdemes olyan szankciókat hozni az oroszok ellen, ami „nekünk jobban fáj”, és hogy az energiaárak növekedéséről Brüsszel tehet.
Kivételesen hosszúra nyúlt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. Csütörtökön csak az orosz-ukrán háborúval foglalkoztak, míg a pénteki nap nagy részében, egészen az esti órákig a megugró energiaárakról volt szó.
Orbán szerint ezek a kérések ellentétesek Magyarország érdekeivel.
A NATO- és a G7-es csúcstalálkozót követően az uniós állam- és kormányfők ültek össze Brüsszelben. A kétnapos találkozó első napját kizárólag az orosz-ukrán háborúnak szentelték.
Ezen a héten elkezdődhet a leválás az orosz gázfüggőségről Európában. Ehhez Joe Bidennek kell Brüsszelbe látogatnia – ahol az EU-csúcs mellett NATO- és G7-ülések is tarkítják az amúgy is sűrű programot.
Az e heti EU-csúcstalálkozó előtt a parlamenti pártok frakcióvezetőivel konzultált Orbán Viktor kormányfő, ám a zárt ülésen elhangzottakról az azon részt vevő ellenzéki politikusok nem beszélhettek, és egyelőre Orbán sajtófőnökét is hiába kérdeztük a részletekről. Az ellenzékiek sok mindenről kérdezték a találkozón a miniszterelnököt: háborúról, inflációról, Paks II.-ről, EU-s pénzekről.
Brüsszelbe jön az Egyesült Államok elnöke jövő héten csütörtökön - értesült az EUrologus magas rangú európai tanácsi forrásból.
Véget ért az uniós vezetők kétnapos informális tanácskozása, ahol elhangzott, hogy öt év múlva már nem lesz szükség az EU-nak orosz energiahordozóra. A gondolatot támogatta a magyar kormányfő is.
A miniszterelnök szerint nem lesz uniós szankció az orosz energiahordozókra.
Versailles-ban a szolidaritás is szóba kerül, de a fő téma mégis az lesz, mit kezdjen az EU az orosz olajjal és gázzal.
Orbán közölte, nem fogják engedni, hogy bárki belesodorja Magyarországot a háborúba.
Az uniós tagállamok vezetői teljes mértékben támogatták a következő szankciós csomagot, és utasították az Európai Bizottságot, hogy újabb büntetőintézkedéseket dolgozzanak ki, amelyek már Fehéroroszországot is érintik majd. A részletekre viszont egyelőre várni kell.
Erőt és egységet kell mutatnia az uniós tagállami vezetőknek ma esti csúcstalálkozójukon, egy olyan helyzetre kell reagálniuk, amire még nem volt példa. Ugyanakkor a politikai fellépés mellett legalább olyan fontos a katonai elkötelezettség, tekintettel arra, hogy egy hadsereg masíroz egy EU-val szomszédos államban – az EU irányába.