Lényeges engedményeket tett Magyarország számára az Európai Unió az orosz olajembargó ügyében, azonban úgy tűnik, hogy ez kevés, legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Orbán Viktor miniszterelnök mondott a csúcsra érkezésekor.
Orbán Viktor Brüsszelben: „A dolgok nem néznek ki jól"
Bár kaphatunk mentességet, a miniszterelnök arra kér garanciát, hogy ha a csővezetéken érkező olajjal történik valami, akkor jogunk legyen tengeren beszerezni.
Az EUrologus birtokába jutott megállapodás-tervezetben az szerepel, hogy
az Európai Tanács egyetért abban, hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag az Oroszországból a tagállamokba szállított kőolajra, valamint kőolajtermékekre terjed ki, ideiglenes kivétellel a vezetéken szállított kőolaj esetében.
Vagyis csak a tengeren érkező olajra terjednének ki a szankciók, ami az orosz olajszállítmányok több mint kétharmadát jelentené. A Magyarországon át futó Barátság kőolajvezetéken tehát továbbra is érkezhetne kőolaj, azonban úgy tűnik, hogy csak Magyarország vásárolna belőle. Ezzel valóban az történne, hogy
26 EU-tagállam bevezeti a szankciókat, Magyarország pedig nem.
Ám így is van vitás kérdés, ez pedig az, hogy ha a szárazföldi szállítás valami miatt lehetetlenné válik (tehát ha mondjuk a Barátság-kőolajvezetés elapad, vagy történik vele valami, ahogyan az ukrán fél egyszer utalt rá), akkor Magyarország ez esetben is kaphat-e tengeren érkező olajat. Orbán Viktor ezt szeretné.
Ezen túlmenően Magyarország azt is elvárná, hogy az Adria-kőolajvezetéket bővítse az EU, így juthatnának Magyarországra a tengeri szállítmányok. Ehhez képest a záródokumentumban az szerepel, hogy
meg kell teremteni a tagállamok közötti szolidaritást az ellátás hirtelen megszakadása esetén.
Azt is hozzáfűzik, hogy a kivételes elbánásra a tagállamok amint lehet, visszatérnek.
Miközben Magyarország ezt egy technikai ügynek próbálja beállítani, más országok egészen más nézőpontból szemlélik. Krišjanis Karins lett miniszterelnök például azt mondta:
Emlékeztetni fogom kollégáimat a nagy képre, és a nagy kép az, hogy ki kell éheztetnünk Oroszországot és Moszkvát, hogy a háború finanszírozásának folytatásához szükséges forrásokhoz ne jusson hozzá.
Azt is hozzátette, hogy nem a normál politikai ügymenetről van szó, amikor minden ország a saját érdekeit nézi, mert jelenleg az ukránok harcolnak az európai értékekért. Olaf Scholz német kancellár úgy érezte, hogy lehetséges a konszenzus elérése, bár egy Orbán Viktorral kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta,
csak akkor lehet egységesen cselekedni, ha mindenki a közösség részének tekinti magát.
Megkérdezték Orbánt Brüsszelben, mit szól ahhoz, hogy Putyin bábjának tartják
A miniszterelnök vállrándítással és két szóval válaszolt.
Kevésbé volt optimista Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog
– vázolta az elnök a legrosszabb forgatókönyvet. Szerepel még a záródokumentum tervezetében egy fontos mondat:
Az Európai Tanács szorosan figyelemmel kíséri Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatásait a szomszédos országokra és a Nyugat-Balkánra.
Diplomaták szerint ez azt is jelenti, hogy az EU elvárja, hogy például Törökország és Szerbia csatlakozzon a szankciókhoz, holott például a szerbek most jelentettek be hároméves energiavásárlási megállapodást Oroszországgal. Mindez egyáltalán nem vet jó fényt Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásaira, ahol elvárás, hogy a tagjelölt ország kövesse az EU külpolitikáját.
A csúcstalálkozó első napján az állam- és kormányfők meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, majd pedig teljes egészében arra koncentrálnak, hogyan lehet további támogatást nyújtani Ukrajnának. Ideértve a szankciókat, illetve a konkrét anyagi segítségnyújtást is.
Videón Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata az uniós csúcs előtt
A kormányfő először a magyar kormánymédia kérdéseire válaszolt, utána következtek a külföldi tudósítók.
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
