Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Lényeges engedményeket tett Magyarország számára az Európai Unió az orosz olajembargó ügyében, azonban úgy tűnik, hogy ez kevés, legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Orbán Viktor miniszterelnök mondott a csúcsra érkezésekor.
Orbán Viktor Brüsszelben: „A dolgok nem néznek ki jól"
Bár kaphatunk mentességet, a miniszterelnök arra kér garanciát, hogy ha a csővezetéken érkező olajjal történik valami, akkor jogunk legyen tengeren beszerezni.
Az EUrologus birtokába jutott megállapodás-tervezetben az szerepel, hogy
az Európai Tanács egyetért abban, hogy az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomag az Oroszországból a tagállamokba szállított kőolajra, valamint kőolajtermékekre terjed ki, ideiglenes kivétellel a vezetéken szállított kőolaj esetében.
Vagyis csak a tengeren érkező olajra terjednének ki a szankciók, ami az orosz olajszállítmányok több mint kétharmadát jelentené. A Magyarországon át futó Barátság kőolajvezetéken tehát továbbra is érkezhetne kőolaj, azonban úgy tűnik, hogy csak Magyarország vásárolna belőle. Ezzel valóban az történne, hogy
26 EU-tagállam bevezeti a szankciókat, Magyarország pedig nem.
Ám így is van vitás kérdés, ez pedig az, hogy ha a szárazföldi szállítás valami miatt lehetetlenné válik (tehát ha mondjuk a Barátság-kőolajvezetés elapad, vagy történik vele valami, ahogyan az ukrán fél egyszer utalt rá), akkor Magyarország ez esetben is kaphat-e tengeren érkező olajat. Orbán Viktor ezt szeretné.
Ezen túlmenően Magyarország azt is elvárná, hogy az Adria-kőolajvezetéket bővítse az EU, így juthatnának Magyarországra a tengeri szállítmányok. Ehhez képest a záródokumentumban az szerepel, hogy
meg kell teremteni a tagállamok közötti szolidaritást az ellátás hirtelen megszakadása esetén.
Azt is hozzáfűzik, hogy a kivételes elbánásra a tagállamok amint lehet, visszatérnek.
Miközben Magyarország ezt egy technikai ügynek próbálja beállítani, más országok egészen más nézőpontból szemlélik. Krišjanis Karins lett miniszterelnök például azt mondta:
Emlékeztetni fogom kollégáimat a nagy képre, és a nagy kép az, hogy ki kell éheztetnünk Oroszországot és Moszkvát, hogy a háború finanszírozásának folytatásához szükséges forrásokhoz ne jusson hozzá.
Azt is hozzátette, hogy nem a normál politikai ügymenetről van szó, amikor minden ország a saját érdekeit nézi, mert jelenleg az ukránok harcolnak az európai értékekért. Olaf Scholz német kancellár úgy érezte, hogy lehetséges a konszenzus elérése, bár egy Orbán Viktorral kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta,
csak akkor lehet egységesen cselekedni, ha mindenki a közösség részének tekinti magát.
Megkérdezték Orbánt Brüsszelben, mit szól ahhoz, hogy Putyin bábjának tartják
A miniszterelnök vállrándítással és két szóval válaszolt.
Kevésbé volt optimista Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog
– vázolta az elnök a legrosszabb forgatókönyvet. Szerepel még a záródokumentum tervezetében egy fontos mondat:
Az Európai Tanács szorosan figyelemmel kíséri Oroszország Ukrajna elleni háborújának hatásait a szomszédos országokra és a Nyugat-Balkánra.
Diplomaták szerint ez azt is jelenti, hogy az EU elvárja, hogy például Törökország és Szerbia csatlakozzon a szankciókhoz, holott például a szerbek most jelentettek be hároméves energiavásárlási megállapodást Oroszországgal. Mindez egyáltalán nem vet jó fényt Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásaira, ahol elvárás, hogy a tagjelölt ország kövesse az EU külpolitikáját.
A csúcstalálkozó első napján az állam- és kormányfők meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, majd pedig teljes egészében arra koncentrálnak, hogyan lehet további támogatást nyújtani Ukrajnának. Ideértve a szankciókat, illetve a konkrét anyagi segítségnyújtást is.
Videón Orbán Viktor brüsszeli nyilatkozata az uniós csúcs előtt
A kormányfő először a magyar kormánymédia kérdéseire válaszolt, utána következtek a külföldi tudósítók.
