Az elmúlt napokban számos alkalommal összegyűltek Brüsszelben az EU-hoz akkreditált nagykövetek, azonban nem sikerült eredményt elérni. A vasárnap délutáni egyeztetés szintén eredménytelen volt, a legfrissebb hírek szerint hétfőn délelőtt még egy tárgyalás lesz a délután kezdődő csúcstalálkozó előtt.

Egyetlen központi témája, de nagyon sok alfejezete van az európai állam- és kormányfők hétfői és keddi találkozójának. A tagállami vezetők rendkívüli ülést tartanak Oroszország Ukrajna elleni inváziójának következményeiről, az EU teendőiről és Európa biztonságáról. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében azt írta:

Ukrajna hihetetlen bátorságról és méltóságról tesz tanúbizonyságot az orosz agresszióval és atrocitásokkal szemben. Az első naptól fogva megingathatatlan humanitárius, pénzügyi, katonai és politikai támogatást nyújtunk az ukrán népnek és vezetésüknek.

A hétfőn délután négy órakor kezdődő találkozón először - ahogy mindig - az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával egyeztetnek, majd pedig az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat veszik sorra. Videolinken keresztül csatlakozik a tagállami vezetők értekezletéhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is. Feltehetően a politikusok megegyeznek az Ukrajnának nyújtandó 9 milliárd eurós újabb támogatás részleteiben.

A csúcstalálkozón szóba kerül majd az energiaárak kérdése és a globális élelmiszerbiztonság, hiszen a háború miatt egyrészt megugrottak az árak, másrészt félő, hogy a világ számos pontján élelmiszerválsággal és éhínséggel kell szembenézni. Éppen ezért szintén online kapcsolat formájában az EU-s vezetők tárgyalnak Macky Sall-lel, az Afrikai Unió elnökével.

És szóba fog kerülni Európa védelme, miután elkészült az Európai Bizottság elemzése a védelmi beruházások hiányosságáról, és az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítéséről.

Ami az olajembargót illeti, információink szerint jelenleg az a változat van a tagállamok előtt, hogy a Magyarországra is orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken kívül valamennyi szállítmányt érinti a hatodik szankciós csomag keretében kivetett behozatali tilalom.

Ez tulajdonképpen az, amit Magyarország szeretne, azonban az EUrologus információi szerint ez sem elegendő Orbán Viktornak.

Azt szeretné ugyanis elérni a magyar kormány, hogy az EU adjon garanciát az ország energiaellátására arra az esetre is, ha a Barátságon keresztül valamilyen ok miatt nem érkeznek energia.

Forrásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a vezeték szállít olajat Szlovákiába, Csehországba, Németországba és Lengyelországba is, azonban ezek az országok támogatják a szankciókat. Abban az esetben, ha a szankcióknak mégis ez a formája valósulna meg, az Európába irányuló orosz olajexport több mint kétharmadát helyeznék tilalom alá.

Minden hírforrás azt erősítette meg, hogy az olajembargó egyetlen akadálya a magyar álláspont. Ugyan más tagállamoknak is van/lenne kérése, elvárása a szankció bevezetésével kapcsolatban, de egyikük sem vétózná meg a csomagot, ráadásul amit ezek az országok kérnek, reális és teljesíthető. Egy magas rangú EU-tisztviselő úgy fogalmazott, hogy

minden tagállam hajlandó az olajembargó kérdésén dolgozni és kitiltani az olajat az európai piacokról. A kérdés az, hogyan kell ezt megtenni, és hogyan lehet gondoskodni a nemzeti igényekről.

Charles Michel elnök a meghívólevelében kötelezően optimista és az egységes Európa képét szeretné továbbítani.

Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra. Egységünk mindig is a legerősebb kincsünk volt. Ez marad a mi vezérelvünk

- írta Mihcel.

Visszatérve Orbán levelére, amely a olajembargó kérdésének napirendről történő levételét indítványozta, egy tisztviselő szerint az a remény, hogy “rövid" lesz az olajvita, inkább kívánság, mint valóság. Más megfogalmazás szerint a tagállamokat tájékoztatni fogják a fejleményekről és az álláspontokról, de megállapodás majd csak napokkal később, a nagykövetek körében várható.

Sokan tartják magukat ahhoz, hogy technikai kérdésről van szó, vagyis meg kell nyugtatni a magyarokat, hogy lesz olajuk akkor is, ha az nem orosz energia lesz és ez a megoldás nem jelent többlet-költségeket.

A magyar kormány egyébként a vétó fenntartásával éppen a legfontosabbtól, az uniós forrásoktól vágja el magát. Amennyiben ugyanis nem tesz lépéseket az orosz energiafüggőség felszámolására, semmiféle energetikai támogatásra nem tarthat majd igényt.

Holott arra minden bizonnyal lenne uniós forrás, hogy az adriai olajterminálok és Magyarország közötti Adria-vezeték kapacitást bővítsék, illetve a magyar kőolajfinomítót alkalmassá tegyék arra, hogy ne csak az orosz energiát tudja hasznosítani.

Magyarország erre a két célra összesen mintegy 700 millió eurót szeretne, ennek körülbelül a fele lehet a reális elvárás. Ugyanakkor még szóba sem került a 15-17, akár 18 milliárd eurós magyar igény, amely Magyarország energiaellátásának modernizálását szolgálná.

Erre is van uniós forrás, mégpedig a helyreállítási alapokban, a mostani magyar álláspont azonban egyáltalán nem visz közelebb a pénzcsapok megnyitásához. A vétó további fenntartása, az egységes európai álláspont lehetetlenné tétele pedig még inkább ront a helyzeten.