Egy pária Magyarország, uniós alapok nélkül intő jel lesz az EU-ban az önjelölt erős emberek számára: vannak a határok, ameddig megúszhatják. Az orbánizmusra még nincs gyógyír, de úgy néz ki, hogy Európában fel lehet tartóztatni – írja brit lap.
Szokatlanul kemény nyelvezettel írt szerkesztőségi cikk taglalja a világ egyik legnagyobb gazdasági hetilapjában, hogy mit jelez a Fidesz győzelme a világ számára. Feltűnik Putyin, Le Pen és Imra Khan is.
A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója.
Újságírók személyesen találkoztak az ukrán elnökkel, aki a beszámoló szerint fáradt, de kézben tartja az irányítást.
Hatalmas változás van készülőben, mivel az EU egy éven belül kétharmaddal kívánja csökkenti az orosz gáz importját, miközben a színfalak mögött politikusok és az érintett cégek azon törik a fejüket, miként birkóznak meg a következő téllel – írja a hetilap Nagy Károlyról elnevezett véleményrovata. Gyorsan hozzáteszi, hogy nyilvánvalóan gyökeresen módosul a felhasználók magatartása, de oly mértékben, hogy akkorát a 70-es évek olajválsága óta nem látott a világ. Mint emlékezetes, akkoriban felül kellett vizsgálni az egész Nyugat életmódját.
Joe Bidennek törékeny nemzetközi összefogást kell egyben tartania, ezért elvtelen kompromisszumokat is vállalnia kell. Vlagyimir Putyin szerint az ukrán nemzet nem létezik. Amit az orosz elnök tesz, kimeríti a népirtás fogalmát.
Amikor az orosz elnök kiadta a parancsot Ukrajna lerohanására, az orosz birodalom dicsőségének visszaállítása lebegett lelki szemei előtt, ám csak annyira jutott, hogy újra elhozta a sztálini terrort. És nem csak azért, mert 1939 óta a legerőszakosabb agressziót követte el Európában, hanem mivel odahaza ő meg diktátor lett. Egy XXI. századi Sztálin, aki példátlan módon támaszkodik a hazugságra, az erőszakra, és akit a paranoia vezérel. Így összegzi az eltelt jó két hét tanulságait vezércikkében az Economist,
Az emberiség legnagyobb vívmánya, hogy mára visszaszorultak a háborúk, ám most éppen ez került veszélybe Ukrajnában az orosz fenyegetés nyomán, írja az Economistban megjelent vendégkommentárjában Yuval Noah Harari, korunk egyik legglobálisabb szemléletű elemzője, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, akinek több könyve magyar nyelven is hatalmas sikert aratott.
A megélhetési költségek alapján készült EIU-jelentés azt is megmutatja, hol kell a legtöbbet fizetni a benzinért.
Az Economist a közepes méretű autokráciák veszélyeiről ír.
A vezető európai hetilap vezércikke ma érvényesnek tartja, amit egykor Szaharov mondott, hogy ha Moszkva demokráciaellenes intézkedéseket alkalmaz odahaza, az óhatatlanul instabilitást vált ki a világban. Márpedig a Kreml által idegen ügynöknek nyilvánított emberi jogi szervezet, a Memorial szerint napjainkban kétszer annyi politikai fogoly van orosz börtönökben, mint a szovjet időszak végén.
Korábban más újságíróktól is megtagadták, hogy az országban tartózkodhassanak.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok egyelőre csupán csökkentett üzemmódban tud reagálni a fenyegetésekre.
Portrét írt a főpolgármesterről az Economist, amelyben elemzi Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti esélyeit és népszerűségének okát is.
A magyar kormányfő eredeti gondolkodó, ha azt kell kitalálni, miként vezesse vissza Magyarországot a tekintélyuralomba, de úgy, hogy közben azért fennmaradjon a demokratikus látszat. Ennek része, hogy olyan alapítványokba visz ki 11 egyetemet, amelyet alighanem a szövetségesei vezetnek majd. A Fidesz már uralma alá vonta a választási rendszert, a sajtót, a bíróságokat és a gazdaság jó részét, most még tovább megy – írja vezércikkében az Economist.
A demagógok vagy nyers erővel vagy anyagi eszközökkel igyekeznek engedelmességre kényszeríteni az állami rádiókat, tévéket az öreg földrészen, de azért van különbség a kontinens két fele között. Keleten ugyanis a nyomás a kormányoktól indul ki, nyugaton viszont a populista ellenzéktől – írja az Economist.
A Financial Times vezércikkben sürgeti, hogy a ma kezdődő eljárás során a Szenátus marasztalja el Trumpot, amiért lázadást szított a törvényhozás ellen. Az Economist szerint azonban hiába egyértelműek a bizonyítékok, a volt elnök meg fogja úszni.
A Economist úgy látja, hogy az EU jóvoltából Magyarország és a Lengyelország a fizika alapjaival ismerkedik. Merthogy Newton első, tehetetlenségi törvénye úgy szól: a tárgyak mindaddig egyenletes mozgást végeznek, amíg valami ki nem billenti őket pályájukról. Ez a külső erő az európai politikában jelenleg a járvány és a nyomában fellépő hatalmas gazdasági visszaesés. Ezért született meg a nyáron a segélycsomag ötlete, amelyhez azonban hozzácsapták a jogállami kikötést.
A két hete elhunyt, az idehaza Wallenberg-díjjal kitüntetett polgármester életműve, a cigányok beilleszkedésének lehetőségét felmutató "cserdi csoda" sok határon túl is elismerést vált ki.
Vannak elemzők, akik annak ellenére várnak nagy recessziót, hogy ezek az országok a járványt viszonylag jól megúszták.
