Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? HVG-portré.
Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
A felsőoktatási intézmények szerint a modellváltással semmilyen módon nem sérült az egyetemi autonómia, és valójában az EU szól bele az egyetemek életébe.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Úgy vélik, a magyar jogszabály még mindig nem kezeli megfelelő módon az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.
A magyar vállalkozások számára sokszor elérhetetlenek a közvetlen uniós támogatások. A Horizont-pénzek hiánya sem azért fáj, amiért elsőre gondolnánk – állítja Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
Három héttel a jogszabály elfogadása után elküldte az Európai Bizottságnak azt a törvényt a magyar kormány, amely az alapítványi formában működő egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak működéséről szól. A magyar kormány sem titkolja, ez a szöveg nem minden elemében egyezik meg azzal, mint amit a Bizottság elvárt.
A felsőoktatás és a kutatás Brüsszel és Budapest csataterévé vált, de a magyar kormány végre lépéseket tesz az Erasmus+ és a Horizon Europe programokba való visszacsatlakozásért. A kormány és az egyetemi szféra Brüsszelben lobbizott.
Évek óta küzd fennmaradásáért az állami tulajdonban lévő Műegyetem, ezért erősen elgondolkodott az új rektor a modellváltáson, de nem a megszokott alapítványi fenntartóval.
Tavaly még 10 ezer hallgató tanult külföldön az EU finanszírozta Erasmus-programban, de szeptembertől már csak a helyébe lépett magyar verzió, a Pannónia érhető el a modellt váltott intézmények hallgatói számára. Az állam pénzéből akár Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába is eljuthatnak a diákok, egyelőre mégis hatalmas kudarc a Pannónia.
A volt innovációs és technológiai miniszter lemondott a győri egyetem kuratóriumi elnöki posztjáról. Döntésének köze van egy törvénymódosítási javaslathoz, amely megtisztítaná a modellváltó egyetemeket a politikusoktól, hogy diákjai újra részt vehessenek az Erasmus-programokban.
Tavaly még 10 ezer hallgató tanult külföldön az EU finanszírozta programban, amely azonban a modellt váltott intézmények hallgatói számára már nem érhető el.
A kulturális és innovációs miniszter Tusványoson vázolta fel, milyen felsőoktatást szeretne, felvételi statisztikákkal büszkélkedett és azt is elmondta, hogyan lenne érdemes használni a mesterséges intelligenciát egy szakdolgozat írásakor.
A 21 érintett hazai egyetem közül 18-nak júliusban lejár a szerződése, Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár szerint Brüsszel az időhúzásra játszik.
Néhány részletkérdés tisztázása van csak hátra a 2022 végén felfüggesztett diákcsere program ügyében az Európai Bizottság és az Orbán-kormány között.
Freund Tamás szerint el kell hárítani a politikai akadályokat az elől, hogy minden magyar kutatóhely ismét teljes jogú tagja legyen az európai kutatási térségnek.
Közben azért elindítják a saját nemzetközi mobilitási programjukat, amiben csak az Erasmusból kizárt magyar egyetemek vehetnek részt, de azt állítják, hogy ez nem Erasmus-pótlék program lesz.
