Sokadjára is megerősítette az Európai Bizottság, hogy 2024 decemberének utolsó napjával Magyarország számára elérhetetlenné vált valamivel több mint egymilliárd euró a hétéves költségvetésből (MFF). Ez a korrupciós kockázatok miatt blokkolt 6,3 milliárd euró időarányos része, ezenfelül még további mintegy 12 milliárd euróhoz nem fér hozzá az ország. Az elérhető büdzsé hét évre számítva 10,4 milliárd euró, valamint a mezőgazdasági alapok teljes összege. Magyar kormányzati politikusok forrásvesztés tényét soha nem ismerték el, ahhoz ragaszkodnak, hogy Magyarország minden őt megillető uniós pénzhez hozzá fog jutni. Ez persze igaz is lehet, hiszen ez az egymilliárd már nem illeti meg az országot.

Pjotr Serafin, az EU költségvetési biztosa két európai parlamenti szakbizottság vendége volt, ahol az uniós kondicionalitási eljárás tapasztalatairól kellett beszámolnia. Ez tulajdonképpen Magyarországot jelenti, mert csak Magyarországgal szemben alkalmazták eddig ezt az eljárást.

Van még idő, nem azt mondom, hogy sok, de van idő, hogy lépjenek

– mondta Serafin, amikor arra utalt, hogy ha Magyarország nem tesz eleget a korrupcióellenes elvárásoknak, amelyeket egyébként az Orbán-kormány vállalt, akkor 2025 végén ismét mintegy 1,1 milliárd euróval csökken a felhasználható összeg nagysága. Ennek az az oka, hogy egy adott évre allokált EU-pénz maximum a tárgyévtől számított második év végéig hívható le, így veszett el a 2022-es pénz tavaly decemberben, és így veszhet el a 2023-as pénz idén decemberben. A biztos elmondásából kiderült, hogy Magyarország semmi érdemi előrelépést nem mutatott a feltételek teljesítése terén. Az Erasmus+ és a Horizon Europe forrásainak felszabadítására tett kísérlet eredménytelen volt, a közalapítványi formában működő alapítványok helyzetét nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a többi hiányosságra pedig még kísérletet sem tett a kormány.

A vitában két magyar kormánypárti felszólaló is volt: Vicsek Annamária és Deutsch Tamás fideszes képviselők. Mindketten a miatti felháborodásukat fejezték ki, hogy Erasmus-ügyben hiába teljesített a kormány, mégsem vehetnek részt az EU-s programban a modellváltott egyetemek polgárai. Vicsek Annamária kérdését szó szerint idézzük:

Mi az összefüggés aközött, hogy jogállamisági sértés, és hogy az egyetemi hallgatók azok, akik nem kapják meg pénzt?

A képviselő arra utalt, hogy a diákok közvetlen haszonélvezői lennének a rendszernek, az egyetemeknek nincs beleszólásuk ennek a pénznek a sorsába. Ugyanakkor a tagállamok – tehát nem az Európai Bizottság – 2022. decemberi döntése egyértelműen kimondta, hogy az EU nem köthet anyagi kötelezettségvállalással járó szerződést ezekkel az intézményekkel. Deutsch képviselő szerint pedig a bizottsági értékelés több szempontból is ténybeli tévedéseket tartalmazott, például hiányolják a kuratóriumi tagok megbízatásának időbeli korlátját, miközben a jogszabály hat évben maximálja azt. Ugyancsak elégedetlen volt Deutsch Tamás azzal, hogy az Európai Bizottság szerint a kurátorok összeférhetetlenségét nem független testület vizsgálja, pedig a magyar parlament ezt a feladatot az Állami Számvevőszékre bízta volna.

Pjotr Serafin arra emlékeztette a fideszeseket, hogy egy olyan jogszabálycsomagot készítettek, amely nem lépett hatályba, holott

ennek kellene lennie a kiindulási alapnak.

A magyar álláspont ugyanis az volt, hogy csak akkor lép hatályba a törvény, ha az Európai Bizottság pozitív értékelést ad. A Bizottság viszont úgy volt vele, hogy mivel nincs hatályos jogszabály, nincs mit értékelni.

A diákok érdekében a biztos azt látja kivitelezhetőnek, ha szorosabban együttműködnek a nem modellváltott egyetemekkel, így ezekből az intézményekből több hallgatót lehetne a diákcsereprogramba bevonni.

A vitában felszólalt még Kollár Kinga, a Tisza Párt képviselője, aki emlékeztetett arra, hogy a december végén elveszített 1 milliárd euró 108 kórház felújítására lett volna elegendő, de

a kormánynak továbbra is a politikai kinevezettek védelme a fontos.

Kollár bízik abban, hogy lesz megoldás arra, hogy az uniós támogatások végső kedvezményezettjeihez mégis el lehessen juttatni a pénzt. Serafin biztos erre nyitottnak mutatkozott, bár a konkrét megoldást egyelőre nem látja az Európai Bizottság.