#Felvidék

„Eldöntöttem, hogy nem fogadok el tőle sem ételt, sem italt” – Barak Dávid arról, milyen volt az ipolysági méregkeverőnek tartott Gyönyör Teréz konyhájában
 

„Eldöntöttem, hogy nem fogadok el tőle sem ételt, sem italt” – Barak Dávid arról, milyen volt az ipolysági méregkeverőnek tartott Gyönyör Teréz konyhájában

A vád szerint az ipolysági Gyönyör Teréz több alkalommal, szánt szándékkal, lesből nézte végig, ahogy az általa megmérgezettek életveszélyes állapotba kerülnek. Az asszony, akiről eddig jogerős ítélet mondta ki, hogy embereket akart ölni, szakmai hibák miatt nemrég kiszabadult, és most akár a helyi élelmiszerboltban is összefuthat feltételezett áldozataival. Barak Dávid dunaszerdahelyi újságíróval, a Halálgyönyör című könyv szerzőjével arról beszélgettünk, milyen volt egy feltételezett sorozatgyilkos konyhájában ülni, hány áldozat lehet valójában, és milyen ember Gyönyör Teréz.






Színház vs. tv, óvatosság vs. nyilvánosság – Borbély Alexandra és Nagy Ervin a Vasfüggönyben
 

Színház vs. tv, óvatosság vs. nyilvánosság – Borbély Alexandra és Nagy Ervin a Vasfüggönyben

Van-e jövője a színháznak, ha a tévé a sokszorosát fizeti a színészeknek? Milyen lehetőségeket nyit meg egy nagy nemzetközi díj? Mihez ad kulcsot a függetlenség a magyar nyelvtől vagy egy társulattól? Kell-e felelősséget vállalni a közéletben? Ezekről beszéltünk az ország legismertebb színészházaspárjával a magyarországi szabad kulturális életet vizsgáló műsorunk második részében.

hvg.hu hvg.hu








Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948
 

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948

Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.

Révész Sándor Révész Sándor





Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni
 

Határon túli magyarok – jogukban áll hallgatni

Tömegével kell szembenézniük nap mint nap a határon túli magyaroknak, ha a nyelvüket vagy a nemzeti jelképeiket szeretnék használni. Az önkormányzati, közigazgatási és iskolaépületek magyar feliratai miatt például több mint száz per van folyamatban. A csütörtökön megjelent HVG-ben részletesen olvashatnak arról: Erdélyben például úton-útfélen feljelentik azokat az önkormányzatokat vagy szervezeteket, amelyek a magyar piros-fehér-zöld lobogót használják.

hvg.hu hvg.hu