Medián: a többség csalódott az Orbán-kormányban
A közhangulat ugrásszerű javulása volt megfigyelhető a tavalyi választásokat követő hetekben, mostanra azonban a többség csalódott az Orbán-kormányban.
A közhangulat ugrásszerű javulása volt megfigyelhető a tavalyi választásokat követő hetekben, mostanra azonban a többség csalódott az Orbán-kormányban.
Nincs új történelemértelmezés Magyarországon címmel vendégkommentárt közölt a bécsi magyar nagykövettől a Der Standard című osztrák lap pénteki száma. A cikkben Szalay-Bobrovniczky Vince Paul Lendvai keddi jegyzetére reagált, és vitatta például azt, hogy az országot sok bírálat érte.
Egyeztetést kezdeményez a készülő szerencsejáték szabályozás kapcsán a magyar kormánnyal az Európai Pénznyerő-automatákat Üzemeltetők Szövetsége, az Euromat, - közölte a Magyar Szerencsejáték Szövetség pénteken a brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet alelnökére hivatkozva.
Továbbra is rejtély, milyen információkat tartalmaznak azok a vonalkódok, amelyeket a kormány "szociális konzultációs" kérdőíveire nyomtattak. A kódokat már vizsgálja az adatvédelmi ombudsman is, ennek eredményeit várhatóan két hét múlva teszik közzé - számolt be az ügyről az ATV.
A kormányt bíráló értelmiségiek elleni "mobilizálásról" írt cikket a Neue Zürcher Zeitung hétfői számában Dalos György Berlinben élő író.
A Sándor-palota előtti tömegben egy férfi percekkel Schmitt Pál ünnepélyes aláírása után felmutatott transzparenssel jelezte tiltakozását az új alkotmány ellen.
Az ország lőporos hordón ül, minden egyes másodperc, amit a kormány az ország vezetésével tölt, milliárdos károkat jelent, tehát minél előbb el kell távolítani őket – fejtegette a hvg.hu-nak adott interjúban, egyebek között, Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja, aki az új alkotmány elfogadását is „nemzetellenes merényletként” aposztrofálta.
Visszavonta a Fidesz frakcióvezetője azt a módosító indítványát, amely alapján az új alaptörvény rögzítette volna, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza - derül ki az Országgyűlés honlapjának adataiból.
Kollégáiról „csiripelt” a Twitter közösségi oldalon a minap Deutsch Tamás, vagyis „dajcstomi”, amikor a Lázár-botrány kapcsán azt írta, hogy „legjobb Fideszes barátaim körében is tombol a járványos meghülyülés”. Ez egyszer fején találta a szöget.
A Fidesz gyakran más kelet-európai példákra is hivatkozik, amikor tervezett „húsvéti alkotmányának” egyes elemeiről esik szó, sőt, az új alkotmány szükségességéről szóló vitákban az is sokszor elhangzik, hogy Magyarország az utolsó a keleti blokk rendszerváltó államai között, amely „még nem fogadott el új alkotmányt” az 1989-es politikai változások óta. Összefoglalónkból kiderül, hogy ennek ellenére a Fidesz-alkotmány Kelet-Európában is sok szempontból kakukktojásnak számít.
Elfogadhatatlannak tartja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége, hogy a kormány a kötelező kamarai tagság visszaállítását tervezi, amit korábban éppen a Fidesz-kormány szüntetett meg.
A kormány tervezett vagy már bevezetett egyes intézkedései – például az egészségügyben – új területeken érinthetik a magánéletet, a magánszférát. Alkotmányjogászok szerint a Fidesz társadalomképének az új alaptörvény-tervezetben való megjelenése kockázatokat hordozhat.
A Fidesz-kormány erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzást kíván megvalósítani. Ezek az államra, családra, kormányzásra, erőpolitikára vonatkozó szemléleti alapvetések jelen lesznek minden szakpolitikai döntésben, érvényesülnek majd minden átalakítási mozzanatban, és ezáltal – közvetve vagy közvetlenül – jelentősen kihatnak életkörülményeinkre is, jósolja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A következő hetekben a kormánypárt újabb gesztusokat tehet, hogy visszacsábítsa az ellenzéki pártok többségét az alkotmányozáshoz, de ha ez nem sikerül, az új alaptörvény legitimációjának növeléséhez megpróbálhatja felhasználni a szavazóknak az elmúlt napokban kiküldött kérdőívek eredményét. Kérdés viszont, az mire lehet elég, ráadásul az idő is szorít, a Fidesz ugyanis hitelességének megtartása érdekében feltehetően nem tolja majd ki az alkotmány április 18-ára tervezett jóváhagyását.
A konkrét lépéseket hiányolja a Széll Kálmán-terv tegnapi közzététele kapcsán az Európai Bizottság - közölte Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos szóvivője.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ma délelőtt bejelentette, mit tartalmaz a Széll Kálmán Program. Az intézkedéssorozat a hivatalos álláspont szerint az államadósság csökkentését, a gazdasági egyensúly megalapozását, a gazdasági struktúra javítását és a tartós növekedést szolgálja. Nem csökken az átmeneti bankadó mértéke a harmadik évben, és 2013-tól mégsem csökkentik az 500 millió forint feletti adóalapra vonatkozó 19 százalékos társasági adókulcsot. A szerkezeti átalakítások Matolcsy szerint többek között érintik a rokkantnyugdíjakat és korengedményes nyugdíjakat, illetve a közösségi közlekedést is. A programmal jövőre 550 milliárddal, 2013-14-ben pedig 900 milliárddal javulhat az államháztartás egyenlege, a tervek szerint az államadósságot a GDP 82 százalékáról 65-70 százalékra csökkentik 2014-re.
A Fidesznek semmilyen elképzelése nincs a gazdaság fejlesztésére - jelentette ki Kovács László, az MSZP alelnöke pénteken Debrecenben.
A kormány sorozatosan téves és hiányos fordításokat készít fontos magyar törvényekről, a Fidesz szerint egyszerű fordítási hibákról van szó, a fordító szakma azonban fel van háborodva, mivel úgy vélik, a kormány az ő hitelüket is rontja, amikor rájuk keni a hibás szövegekért a felelősséget - írja a Népszava. Mások pedig a lap szerint úgy vélik, a hatalom szándékosan akarta több esetben is félretájékoztatni Brüsszelt, és amikor lebukott, a fordítókat tette meg bűnbaknak.
Bár vannak, akik szerint 2010-ben egy húszéves periódus zárult le, szerintem sokkal inkább a Fidesz 1998-tól kezdődő, politikailag kudarcos korszaka zárul most le - mondta Gyurcsány Ferenc volt kormányfő abban a nyilatkozatban, amelyet a 168 Óra című hetilapnak adott. Szerinte a Fidesz szükségszerűen elbukik.
Az MSZP azt várja a kormánytól, hogy a ciklusból hátralévő ötven hónap mindegyikében nyolcezer új munkahely szülessen, mert így teljesíthető 2014-ig a kabinet 400 ezer új álláslehetőségre vonatkozó ígérete.