Fukuyama azt mondja, első könyve végét senki nem olvasta, pedig benne áll, ami most történik
A világhírű professzor egy lapinterjúban beszélt arról, miért kezdik ki mostanában a liberális demokráciákat, amelyek tényleg komoly hibákat követtek el.
A világhírű professzor egy lapinterjúban beszélt arról, miért kezdik ki mostanában a liberális demokráciákat, amelyek tényleg komoly hibákat követtek el.
Az elnök egész politikája autoriter becsvágyon alapszik. A jövő attól függ, mekkora ellenállásba ütközik, a bíróságoktól kezdve, a jövő évi időközi választásokig – nyilatkozta egy olasz lapnak a világhírű politológiaprofesszor.
Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A demokrácia nyitott kimenetelű rendszer, amelyben a fejlődés menetét, ütemét, a konfliktusok jellegét és intenzitását, a közélet légkörét, a politikai verseny dinamikáját nem elsősorban az intézmények, sokkal inkább a releváns politikai aktorok határozzák meg.
A világhírű politikatudós a The Atlanticben közölt cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a liberális demokrácia csak akkor tér vissza, ha az emberek hajlandóak harcolni érte, és az ukrán háború jól illusztrálja a mai nemzedéknek, mi is tét.
A Budapest Fórum első napjának záróelőadásán Timothy Garton Ash elmondta, illúzió lenne azt hinni, hogy az Európai Unió lovagként fogja ledöfni a magyar fekete bárányt, Francis Fukuyama pedig úgy véli, Orbán iránytű az amerikai jobboldal számára – többek közt a Putyin iránti csodálatban is.
Tizenkét pontban foglalta össze az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait Francis Fukuyama. A filozófus kitér arra, Vlagyimir Putyin vajon túléli-e a nyilvánvalóan rá váró vereséget (nem), hogy milyen hatással volt az invázió a populistákra, köztük Orbán Viktorra (kedvezőtlen), illetve hogy mit tanulhat az esetből Kína (nem kergethet hamis ábrándokat hadserege teljesítőképésségéről).
Az 1989-ben létező szovjet elitek viszonya a rendszerváltozásokhoz és a liberális demokráciához lehet a kulcspontja a mostani háborúnak. Elemzés Francis Fukuyama A történelem vége? című esszéje alapján.
A liberális demokrácia nem tart igényt arra, hogy egyetemes újkereszténységként létezzen. Ha nem így tesz, nem szabadságot hoz, hanem ugyanolyan sok megoldatlanságot, mint az a kor, amelyet állítólag lezárt. Vélemény.
A koronavírus okozta globális világválság megerősítette az antidemokratikus folyamatokat, hosszú távon azonban erősebb demokráciához és jogállamisághoz is vezethet – mondta az Egyensúly Intézet online konferenciáján Francis Fukuyama amerikai filozófus. Stumpf István volt alkotmánybíró szerint pedig a politikusoknak akár néhány éven belül eddig nem tapasztalt társadalmi konfliktusokkal kell majd szembenézniük.
Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó legújabb írásában megpróbálja összefoglalni, mi történt az elmúlt harminc évben a világpolitikában. Fukuyama szerint van abban valami ironikus, hogy azok az országok fordultak el a liberális demokráciától, amelyek a rendszerváltás után még éltanulónak számítottak.
Az egyik leghíresebb filozófus és politikai gondolkodó tanácstalanul áll a jövő előtt. „Bárcsak tudnám, mit hoznak a következő évek.” Optimista, mert nem látja alternatíváját a liberalizmusnak, Orbánnak pedig komoly problémái vannak az illiberális demokráciájával.
A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa Bécsben adott elő. Nem híve az illiberalizmusnak, ezt most is világossá tette.
A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa az illiberális demokrácia kapcsán üzent a magyaroknak is: le kellene kicsit nyugodni.
A világ legismertebb és legelismertebb élő filozófusa eddig szinte csak kritizálta Orbán Viktort és kormányát, de most valamiben egyetértett vele. De azért kritizálta is az illiberális demokráciát.