Daniel Freund: Minden várakozást alulmúlt a magyar EU-elnökség

Bloomberg

Közeleg az igazság pillanata az orosz-ukrán gáztranzit egyezmény ügyében: hacsak az utolsó pillanatban nem vergődik zöld ágra a két fél, akkor leáll az évi 15 milliárd köbméternyi földgáz szállítása. Egyelőre több közép-európai ország továbbra is kap orosz energiahordozót, így Magyarország és Szlovákia, noha az EU a háború miatt csökkenteni igyekszik a függést.

A retorika eldurvult az utóbbi időben. Robert Fico szlovák kormányfő azzal fenyegetőzik, hogy ha Volodimir Zelenszkij ukrán államfő nem tér jobb belátásra, a szlovák hatalom nem ad áramot keleti szomszédjának. Az üzleti világ lélegzet visszafojtva lesi, mi lesz most.

De amikor az ukrán elnök meghozza a döntést, hogy valóban lezárja-e a vezetéket az év végén, figyelembe kell vennie, hogy ha abban nem folyik több gáz, akkor ugyanolyan célpont lehet, mint a tárolók, illetve az áramhálózat. Ez pedig gondot okozhat a fűtésben. A brüsszeli CEPS elemzőközpont egyik szakértője úgy véli: mentőöv lehet az ukrán politikus számára, ha nem lép vissza a szerződéstől.

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Ficónak is az volna a legjobb, ha az európai vevők változatlanul közvetlenül a Gazpromtól vásárolnának. Az oroszok nem szorulnának közvetítőkre, a szlovákok megspórolnák az új tranzitköltségeket. Áthidaló megoldásként Orbán Viktor azt javasolta, hogy a tulajdonjog szálljon át a megrendelőre az orosz-ukrán határon, de az orosz vezető fenntartásait hangoztatta az ötlettel szemben.  

Viszont ha marad az eddigi felállás, az aláásná az EU üzenetét, hogy ti. nem lehet az oroszokkal ugyanúgy üzletelni, mint idáig.