A Fidesz-közeli 4iG hadiipari leánya – amelynek a kormány a legfontosabb hadiipari kapacitásokat privatizálta – együttműködési megállapodást kötött az amerikai Lockheed Martinnal. A megállapodás egyik célja a megvásárolandó HIMARS rakétatüzérség hazai integrációjának előkészítése.
Kár, hogy ennyit kellett rá várni, de jobb később, mint soha. Az elmúlt évek legnagyobb védelmi beszerzéséről állapodott meg szóban az Orbán Viktor vezette küldöttség Washingtonban, ezzel Magyarország is beáll a HIMARS rakétarendszer vevőinek a sorába, amely egyre hosszabb. Az üzletet már rég nyélbe üthették volna, ha rendezett a viszony a Biden-adminisztrációval. Így most annyi történt: többéves csúszással jöhetnek azok a fegyverek, amikre korábban vágyott vagy szerződött a honvédség.
A kormány beismerte, hogy alig lesz idén gazdasági növekedés, a költségvetési hiányt pedig elengedik. Az USA pénzügyi védőhálót ad, szankciómentességet, cserébe Magyarország 466 milliárd forintért vesz fegyvereket, gázt, nukleáris fűtőelemeket.
A honvédelmi miniszter erről is tárgyalt a hétvégén a Pentagonban. A rakétatüzérségi eszközöket legkevesebb 3-5 év múlva szerezné be az ország, az áráról pedig még nincs információ.
Tüzérségi lőszert és HIMARS-rendszerekből indítható rakétákat küldenek első körben.
A tervek szerint 2028-tól állíthatja hadrendbe az Egyesült Államok a Himars azon változatát, ami képes lesz a hangsebesség ötszörösével repülő rakéták indítására.
A szorult helyzetben lévő Ukrajna előtt új lehetőség nyílhat meg, ha a nyugatiak engedélyezik számára a rakétáikkal a mélységi csapásokat. Oroszország máris hátrább vonja a bázisait és szankciókat ígér.
Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukrán támadókat kiszorítanák az oroszországi Kurszk környékéről. Bár aligha lesz tartós az ukrán ottlét, a merész vállalkozás mindenképpen komoly következményekkel jár.
Az előző generációs rakétához képest közel kétszer nagyobb távolság megtételére képes a Lockheed Martin új rakétája.
A HIMARS-rendszerből kilőtt rakéták egy gyakorlótéren várakozó alakulatot találtak telibe.
Csillagászati áron vett harckocsikat filléres drónokkal is meg lehet semmisíteni – ez az egyik olyan tanulsága az orosz–ukrán háborúnak, ami indokolttá tenné a magyar haderőreform újragondolását. Kérdés, hogy a gigabeszerzésekre kiépített rendszer képes-e erre. A logisztikai infrastruktúra például nem.
Bár az ukránok felszabadították az 500 napja kezdődött orosz invázió első heteiben elvesztett területek egy részét, a nyugati fegyverekkel felszerelt hadsereg a reméltnél lassabban halad előre. Ezzel szembesültek a vilniusi NATO-csúcson is, ahol Ukrajnának be kellett érnie ígéretekkel.
Azoknak lett igazuk, akik azt jósolták június elején, hogy a hosszú ideje ígért ukrán ellenoffenzíva nem lesz olyan gyors, mint a tavaly őszi, melynek során néhány nap alatt több ezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az északkeleti Harkiv, majd a déli Herszon térségében. A lassúság azonban a szakértők szerint nem jelenti a támadás kudarcát.
Figyelmeztető lövést adott le Trump politikai szövetségese Magyarországnak.
Az ukrán ellentámadás sikere szempontjából nem csak a harckocsik nélkülözhetetlenek, hanem más, békésebb katonai eszközök is. Cikkünkben ezeket mutatjuk be részletesen.
Az Index értesülése szerint a kormány évekkel ezelőtt akart HIMARS-rendszert vásárolni, ám azóta egészen más eszköz beszerzését fontolgatja.
Az Egyesült Államok külügyi bizottságának egy republikánus politikusa blokkolja a 735 millió dolláros üzletet.
A térségben Románia a második helyre pályázik Lengyelország mögött fegyvergyártásban, a NATO- és az EU-tagállamok kiemelt fegyverexportőre lehet.
Kétmilliárd dollár értékű katonai segítséget jelentett be az USA Ukrajnának a háború kezdetének évfordulóján.
Szergej Nariskin egyelőre semmivel nem támasztotta alá állításait.
