„Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz. A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fog építeni, csak most fegyvergyáraknak” – Lázár János építési és közlekedési miniszter így foglalta össze, milyen stratégiai célok határozzák meg Magyarországon a következő időszakban az építőipart.
Februári nyilatkozatára azért figyelt fel a magyar közvélemény, mert azt mondta: az évtized végére Magyarország lesz a vezető hatalom a térségben. Az elmúlt hetekben nyilvánvalóvá vált, hogy valóban éles verseny folyik Kelet-Közép-Európában védelmi és hadászati területen. Ami pedig ma még csak elképzelés és terv Magyarországon, az a környező országokban már megvalósult.
Népképviselet 2.0: Romániában már mesterséges intelligencia segíti a kormány munkáját tanácsadóként
Újabb területen bizonyíthat a mesterséges intelligencia, miután a román kormány is használni fogja azt tanácsadóként - az emberek véleményét tükrözi majd, ugyanis a lakosság maga is kapcsolatba léphet az ION-nal, mely emellett a közösségi médiát is elemezni fogja.
A bezzegországgá Lengyelország vált, és nemcsak a tízmilliárd dolláros fegyverbeszerzés miatt, hanem mert a katonai költségvetést a GDP 2,4 százalékáról a NATO – és az USA – által elvárt duplájára, 4 százalékra emeli. Ez a nagy léptékű katonai beruházás ösztönzi a szomszédos államok fegyverkezését is. Így olybá tűnik, hiába a deklarált szándék arra, hogy Magyarország váljon vezető hatalommá a térségben, Lengyelországgal nem fog tudni konkurálni.
Romániában nem titkolt csalódással követik a lengyel előretörést.
Mióta a lengyel fegyvervásárlásokat bejelentették, és különösen azóta, hogy Joe Biden amerikai elnök kétszer is Lengyelországba látogatott az ukrajnai háború elindulása után, Bukarestben megszaporodtak a kritikus hangok.
