A javakorabeli férfiből csinos nővé átoperált dán lány históriájának, amelyről nemrég Oscar-esélyes film készült, a nyolc évtizeddel ezelőtti Magyarországon is óriási visszhangja volt – idézi fel az e heti HVG.
Hóman Bálint politikai tevékenysége védhetetlen és vállalhatatlan – nyilatkozta ki az utóbbi napokban az Orbán-kormány immár három minisztere is. Csak hát „a megbízatásom előtt hozott döntést az Igazságügyi Minisztériumnak” végre kellett hajtania – indokolta Trócsányi László, hogy tárcája miért támogatja mégis 15 millió forinttal a háborús bűntett vádja alól nemrégiben rehabilitált történész-politikus Székesfehérvárott felállítandó szobrát.
Még a kommunizmus évei alatt festették le azt a falfestményt a Kecskeméti Városháza dísztermében, amely Horthy Miklós kormányzó 1920. februári kecskeméti látogatását örökítette meg.
Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt - jelentette ki L. Simon László kormánybiztos szerdán az Eltiporva - A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás megnyitóján, Budapesten.
A rendőrség listát vezetett a melegekről, de a cél nem az érintettek meghurcolása volt – írja a csütörtöki HVG egy kutatásra hivatkozva.
Az MSZP-s Józsa István az újlakás-építésről és az ipari termelpésről szóló, kedvezőtlen KSH-adatokra reagált.
Az a gyanús, ami nem gyanús: tudja ezt Pelikán gátőr, valamint Virág elvtárs összes magyar tanítványa, követője, őszinte híve, mindenki, aki akár egyszer is utazott a szocialista szellem vasútján. A kommunizmusban ugyan lehetett viccelődni, de ha komolyra fordult a dolog - márpedig a nemzetközi helyzet fokozódott - a hatalom nem ismert tréfát. Nem is az volt a dolga.
A rongálást kimondó ítéletre helyenként hisztérikus reakciók születtek. Ehhez a reagálóknak joguk volt, még akkor is, ha a leghevesebb megszólalásokat kiváltó mondat az ítélethirdetés során nem is hangzott el. A kommentárok közül egyetlen lógott ki érdemben, a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozata, amelyik egyértelműen törvénysértő.
A Horthy-korszakra való emlékezésről közölt a Die Presse című osztrák lap vendégkommentárt.
Tudta-e, hogy a földosztást két évtizeden át hevesen ellenző Horthy Miklós 1943-ban az ország termőterületének 60 százalékát szétosztotta volna? Tudta-e, hogy haditetteinek jelentőségét eltúlozták a kortársai és az utókor is? A rendszerváltás óta szaktörténész nem írt Horthy-életrajzot. Most erre vállalkozott egy fiatal kutató, aki igyekszik néhány félreértelmezésre is felhívni a figyelmet.
Kisajátítások, kihallgatás közben agyonvert politikai foglyok, besúgóhálózat, polgári lakásokba beköltöztetett kényszerbérlők, sorban állás cipőért, vallási felekezetek üldözése, hézagmentes tömegpropaganda – most nem az '50-es évek kommunista Magyarországát idézzük fel, hanem Észak-Erdély 1940-es visszacsatolására emlékezünk egy új könyv kapcsán.
Az ONCSA-programot is a Belügyminisztérium működtette a két világháború között - erről beszélt a belügyminiszter a Népszabadságnak. Ez a program azonban kötődik a zsidótörvényekhez is - erre Szikra Dorottya szociálpolitikus-kutató mutatott rá a hvg.hu-nak.
A Horthy-rendszer sajtója nem volt szabad, de a negyedszázados tekintélyuralmi rendszer hullámzó volt a tekintélyuralmi, diktatórikus és a demokratikusabb stílusú sajtóirányítás szempontjából. Az azonban mindvégig alapelv volt: a sajtóra állandóan nyomást kell gyakorolni, mert ennek direkt politikai haszna van.
Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a második világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? A Falanszter blog összegyűjtötte és bemutatja a meg nem épített felhőkarcolókat.
Az InfoRádió Aréna című, 2011. március 28-i adása, amelynek Gyurcsány Ferenc volt a vendége, magába sűrítette a magyar baloldal megannyi problémáját. Gyurcsány elismerte: a szocialista párt két fő ideológiai táborra oszlik, az egyik szerint a balközép és a baloldali politika megfér egymás mellett egy pártban, a másik szerint viszont a szavazókat csak egy egyértelműen baloldali politikát folytató párt lesz képes visszanyerni -- mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Nyolcvanöt évvel ezelőtt bukott le Hágában Jankovics Arisztid huszárezredes, amikor hamis 1000 frankosokat akart beváltani egy bankban. A bankókat Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet pincéjében gyártották (összesen 30 ezer, javarészt rossz minőségű bankjegy készült a nyomdagépeken). Ezután Európa-szerte sorra buktak le a konspiráció résztvevői, akik bevallották: a frank értékét akarták aláásni, hogy bosszút álljanak a Trianon miatt elsőszámú bűnösnek kikiáltott Franciaországon. Romsics Ignác történészt, egyetemi tanárt kérdeztük a máig homályos ügy részleteiről az évforduló alkalmából.
