Míg a pandémia 2020 márciusi berobbanása után a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozók át tudtak menni az úgynevezett járványállóbb területekre, mint például a kereskedelembe és a logisztikába, addig most effajta átcsoportosításokra egyáltalán nincs lehetőség – mondja Juhász Csongor, a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat ügyvezetője.
A járvány, a rossz időjárás, az ukrán háború, végül pedig az indonéz exporttilalom rendkívüli drágulást hozott a globális étolajpiacon, melynek jelentős részét a pálmaolaj adja.
Az indonéz esetekkel együtt már legalább négy gyerek vesztette életét a titokzatos betegség miatt.
Az emberi tevékenységek több, főleg délkelet-ázsiai országban járulnak hozzá ahhoz, hogy a természetes süllyedés súlyosbodjon. Van olyan kínai város, amely évente 5 centiméterrel kerül mélyebbre.
A kínai külügyminisztérium szóvivője pártatlannak és építő jellegűnek nevezte Kína álláspontját az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban.
A hatalmas hüllőt először 2016-ban látták a gumival a nyakán, két éve jutalmat ígértek annak, aki leszedi.
A tongai vulkánkitörés most nem okoz klímaváltozást, de csak idő kérdése, hogy mikor lesz olyan kitörés, ami után szembe kell néznünk az éghajlat megváltozásával. Az elmúlt kétezer évben ötven hasonló esemény történt, a múlt században négy, a 21. században még várat magára egy ilyen katasztrófa.
Az indonéz törvényhozás jóváhagyta, hogy az ország fővárosa Jakartából a gyérebben lakott Indonéz-Borneóba költözik, az új székhely neve Nusantara lesz.
Milliók látogatják évente a világ egyik legszebb turistaparadicsomát, most viszont kong az ürességtől.
Lehallgatta a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt.
A légitársaságokat is figyelmeztették a vulkánkitörésre.
300 millió dolláros magyar exportügyletről van szó.
A bíróság kimondta, hogy a politikusoknak többet kell tenniük a lakosok egészségének megőrzéséért.
A világ legnagyobb gyíkjának tartott komodói varánuszokból is egyre kevesebb példány él a klímaváltozás miatt átalakuló élőhelyük és az emberek pusztító tevékenysége miatt.
Az ENSZ és aktivisták is bírálják az indonéz kormány turisztikai projektjéről szóló terveit, mert úgy vélik, hogy a beruházás komoly csapást mér az állatvilágra.
A tűzhányó tavaly novemberben kezdte el újra az aktivitás jeleit mutatni.
Az eset Indonéziában történt, ahol naponta 50 ezer körül van az új koronavírusos esetek száma.
Brazíliánál és Indiánál is több fertőzést regisztráltak, de a többi délkelet-ázsiai ország is küzd a koronavírussal.
Egy nővér bele is halt a fertőzésbe. Nyugati vakcinával oltják újra az egészségügyi dolgozókat.
