Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Iránnak meg kellett mutatnia, hogy egy háborúban nem számíthat Oroszország segítségére, ahogy Izrael sem az öbölbeli arab államokra – mondja N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
HVG: Az Iránnal való konfrontáció erősítheti-e a gázai háború miatt megrendült viszonyt Izrael és szövetségesei, köztük az USA között?
N. Rózsa Erzsébet: Joe Biden amerikai elnök – aki rendkívül elkötelezett Izrael mellett – most először jutott el odáig, hogy azt mondja: az USA nemcsak nem vesz részt egy Irán elleni megtorlásban, de nem is támogatja a visszacsapást.
És nem csupán arról van szó, hogy az amerikai–izraeli kapcsolatok mélypontra jutottak: Izrael a gázai háborújával nemcsak a maga, hanem az USA presztízsét és szavahihetőségét is a mélybe rántotta az úgynevezett globális délen, és azon túl is. Ez azért nagy probléma, mert az átalakuló világrendben Kína nem lesz képes az USA helyébe lépni.
Nem tudni, ki fogja kialakítani az új világrendet, de az amerikaiak éppen most játsszák el ezt a nagyhatalmi szerepüket.
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Az alig egy héten belüli, immár negyedik esetről, ami még szombaton történt, egy fideszes fővárosi politikus tett közzé videót.
Horváth László nem ellensége a fesztiváloknak úgy általában, vannak köztük jók is, például az MCC Feszt.
A miniszterelnök üzent: „Kijev, Brüsszel, Tisza – együtt akarják megbuktatni a magyar kormányt”, de ezt nem hagyja szó nélkül.
Az elnök rajongója, Laura Loomer aktivistaként szenteli az életét annak, hogy leleplezze azokat, akik nem eléggé lojálisak Trumphoz.
Árvízvédelem, Budapest–Belgrád vasútvonal és kórházfejlesztés.