Lavrov: Átadtuk Izraelnek az üzenetet, Irán nem akar konfliktust
„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között” – mondta az orosz külügyminiszter.
„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között” – mondta az orosz külügyminiszter.
A példátlan hétvégi iráni rakéta és dróntámadást követően a világ egész héten Izraelt figyelte és várta, hogy mire jut az ország vezetése. Kérdéses volt ugyanis, hogy milyen választ képes adni az ország az iráni kihívásra, ami kellően komoly, de nem is hozza lépéskényszerbe a teheráni vezetést. Egy eszkaláció esetén ugyanis Izraelnek a régió legnagyobb haderejével kellene szembenéznie, bár az már egy másik kérdés, hogy Irán mihez tud kezdeni a roppant ármádiájával.
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
Iránnak meg kellett mutatnia, hogy egy háborúban nem számíthat Oroszország segítségére, ahogy Izrael sem az öbölbeli arab államokra – mondja N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
A Brent olaj ára majdnem 4,5 százalékkal emelkedett, de aztán visszacsökkent, amikor Irán közölte, hogy a légvédelme megsemmisítette a drónokat.
Iráni tisztségviselők szerint az országon belülről irányíthatták a lelőtt drónokat.
Péntek hajnalban robbanásokat észleltek Iszfahán környékén. Irán szerint a légvédelem lőtt le néhány drónt, kár nem történt. Izrael hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, de izraeli és amerikai tisztségviselők is izraeli támadásról beszéltek.
Többórás tiltakozásokat tartottak a Google dolgozói több helyszínen, a cég szerint akadályozták a munkát, és félelmet keltettek másokban – így megváltak tőlük.
A háborús kabinet megosztott a kérdésben, és az eltérő álláspontok sokkal inkább az egyes tagok szakmai háttere, és nem a politikai hovatartozása mentén alakultak ki.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a közel-keleti térség szakértője szerint Izrael Iránnal való konfrontációja aláássa a zsidó állam Amerikával való kapcsolatát.
A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?
Látva Benjamin Netanjahu gázai válaszcsapását október 7. után, mire számíthat most Irán és a világ? Bár a felállás ijesztően fest, aggodalomra – legalábbis a kiterjedt háborútól – egyelőre semmi ok. Közéleti podcastunkban megvizsgáltuk, milyen forgatókönyvek vannak az asztalon a Közel-Keleten Irán szombat éjjeli offenzívája után.
Izrael azzal védekezik, hogy nem az eltalált épületet célozták meg április elsején.
A művészek és a kurátorok így tiltakoznak.
A járatokat korábban a gázai konfliktus miatt függesztették fel, nemrég újraindították őket, most azonban ismét a felfüggesztés mellett döntött a brit fapados légitársaság.
A hírek szerint a Föld és az űr határát jelző Kármán-vonalon túl ártalmatlanított egy iráni rakétát Izrael. Bár ez a mód főleg a nukleáris fegyverek ellen hasznos, a jelek szerint a ballisztikus rakéták ellen is bevetették az izraeli védelmi erők.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi „abszolút visszafogottságra” szólította fel az érintetteket.