Már több mint 70 alkalommal közelítette meg a Jupitert a NASA Juno űrszondája, most azonban kétszer is beütött a baj: az eszköz váratlanul biztonsági módba lépett két alkalommal is.
A NASA űrszondája, a Juno 74 400 km távolságban repült el az Io nevű hold felszínétől, mégis tisztán lehetett látni, hogy a déli féltekén óriási vulkanikus tevékenység történt.
A NASA űrszondája, a Juno folyamatosan gyűjti az adatokat a Jupiterről, a kamerájával pedig le is fotózza a bolygót. Legutóbb október 23-án került sor erre.
A Jupiter egyik legnagyobb holdja, az Io felszínének egy részén 1997-ben még egy sík területet lehetett látni, mostanra azonban egy méretes vulkán emelkedett ki a talajból.
A NASA Juno űrszondája három hónap alatt kétszer is megközelítette a Juiopter Io nevű holdját, és az adatok rendkívül érdekes információval szolgáltak a NASA kutatóinak.
A NASA kutatói a Juno űrszonda adatait feldolgozva arra jutottak, hogy a Jupiter körüli ionizált részecskék hidrogénné és oxigénné bontják a jeges Europa hold jégpáncélját.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A Juno űrszonda 80 ezer kilométerről fotózta le a Jupiter Io nevű holdját, jövőre pedig ennél is közelebb merészkedik majd a szerkezet.
A Jupiter Europa holdjáról még szeptember 29-én készített egy olyan fotót a NASA Juno űrszondája, amit a tudományt segítő civilek dolgoztak fel.
Mindössze 352 kilométerre volt az Europa felszínétől a Juno űrszonda, amikor képeket készített a felszínéről.
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.
Néhány furcsa vihar, amiket még 2017-ben fedezett fel a NASA űrszondája a Jupiteren, különösen érdekli a tudósokat.
A Hubble űrteleszkóp több mint egy évtizeden át vizsgálta a Jupiter Nagy Vörös Foltját, és különös megállapításra jutott.
A szonda nagyjából 15 óra tudta le a Jupiter és a Ganymedes közti, több mint egymillió kilométeres távolságot.
A NASA Juno űrszondája elsősorban a Jupitert vizsgálja, de most a bolygóhoz közeli Ganymedeshez is ellátogatott.
A Ganymedes a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben.
Halloweenhez kapcsolódva állította össze legújabb, kicsit sem barátságos lejátszási listáját a NASA. Nem zeneszámokról van szó, hanem űrbéli hangokról.
