A rendszerváltással hirtelen új megvilágításba került a 20. századi magyar történelem. Az 1956-os forradalom tabuja megdőlt, Horthy, Kádár történelmi szerepe átértékelődött. A történészek mellett a politikusok is nekiláttak, hogy narratívává formálják a közelmúlt történelmét – egy idő után magának a rendszerváltásnak a történetét is.
Az autokrata rendszerekben nincs szegénység és munkanélküliség. Ami nincs, azon nem kell segíteni. Szegénynek és munkanélkülinek lenni ott, ahol nem lehet, bűn, és ezért bűnhődni kell.
A szovjet típusú magyarországi államhatalom és a zsidó felekezet viszonyáról eddig nem jelent meg átfogó igényű munka. Ezért kiemelkedő fontosságú a holokauszt utáni magyarországi zsidóság társadalmi helyzetét kutató Kovács András könyve, A Kádár-rendszer és a zsidók, amely egyszerre 33 év történetét áttekintő tanulmány és az annak megállapításait bizonyító dokumentum-gyűjtemény.
De ettől még a történelmi szerepük megítélése nem lesz jobb.
Szinte tökéletesre sikeredett a Kádár által kivégzettekről szóló megemlékezés ürügyén a Kádár-rendszer állami fölmagasztalása. Együtt van minden: állami történetírók, ideológiai iránymutatás, vurstli, kommersz zene és kommersz barack. Már csak a Dolly Roll és a Neoton Família hiányzott. A hvg.hu egykori Fidesz-tag szerzőinek írása a rendszerváltó emlékév vasárnapi nyitányáról.
Az ellenzéki párt a Fidesz-székháznál tartott sajtótájékoztatót. Szerintük 2010 óta a Kádár-rendszer restaurációja zajlik.
A két nyugatnémet cég, az Adidas és a Puma is versengett a magyar focisták kegyeiért a hatvanas években.
Ízléstelennek és károsnak tartották őket, de idővel egyre nagyobb teret kaptak a rádióban a Kádár-rendszer alatt – a magyar beatzenekaroknak enyhén szólva nem volt könnyű útja a rádióba, mint ahogy a Beatles vagy Rolling Stones sem volt magától értetődő választás egy zenei szerkesztő számára. De miért kellett egy magyar bandának jóban lennie a rímhányó Romhányi Józseffel és a rádió hangmérnökeivel, és miért hallgatták ki rendőrök Ferót egy a Szabad Európán leadott Beatrice-dal miatt? Elolvastuk a Kádár-rendszer rádiós kulisszatitkairól szóló könyvet, amelyből a válaszok is kiderültek.
Nyolcvanhárom éves korában pénteken elhunyt Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár – közölte a család az MTI-vel.
A korai Kádár-rendszerben a nyugati filmek igencsak próbára tették a párt éberségét – ezt bizonyítja több, eddig ismeretlen dokumentum. Rákosi Mátyás a Szovjetunióból maga hívta fel a cenzorok figyelmét egy potenciálisan ártalmas nyugat-német kasszasikerre, ami beszivárgott egy balatoni filmfesztiválra.
Nem tudom, hogy a legújabb úszóbotrányban kinek van igaza, de a politikai előnylesők rossz helyen keresik az ellenfelet.
A Jobbik a magyar válság édesgyermeke, és csak az tud ellene fellépni, aki bölcsebb megoldásokat kínál nála – csakhogy a fiatal generációnak már nem szól se a Fidesz, se a baloldal. Tölgyessy Péter szerint a magyar társadalom azt hiszi, hogy a Jobbik nem lenne korrupt párt, miközben ők is irányított kapitalizmust vinnének, amelynek lételeme a klientúraépítés és a korrupció. Az elemző egy csütörtöki rendezvényen hosszasan beszélt a Fidesz és a Jobbik viszonyáról, és hogy miért tartunk bizonyos értelemben ugyanott, mint 25 évvel ezelőtt.
A magyar zene mára nem több, mint a külföld majmolása – Waszlavik Gazember Lászlót saját bevallása szerint soha nem érintette meg a nagygenerációs underground, noha a köztudatban annak ő maga is tagja. A Bizottság alapítójával az amerikai szabadságkép bukásáról, a nemzetet marcangoló szomszédokról és Frank Zappáról beszélgettünk.
Nem sci-fit írt annak a könyvnek a szerzője, aki a szovjet rendszer múltjáról és az orosz állam jövőjéről is pontos, „galaktikus” diagnózist adott. Kalmár Melinda Moszkva birodalmának fellazulását, a diktatúra tekintélyelvű rendszerré szelídülését követi nyomon – nem kevés olyan elemet kiemelve, amellyel manapság ismét egyre többször találkozhatunk akár itthon is.
"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.
Magyar kommunisták tömegét kínozták és börtönözték be 1949-től 1953-ig másik magyar kommunisták. 1953 után a rendszer megpróbált szembenézni önmagával, de a vádlók sokszor ugyanúgy bűnösök voltak, mint a vádlottak. Rákosi Péter Gáborral és Farkas Mihállyal vitette el a balhét, Kádár pedig Biszkut küldte Rákosi és Gerő ellen. A végén az egykori verőemberekből és megkínzottakból könyvkiadókat, lektorokat és egyéb illetékes elvtársakat csinált a Kádár-rendszer konszolidációja, a múltat pedig inkább elfelejtették.
Az osztályharcos fázis elmúlt, a kormánypárti Békemenettel megvolt '57 május elseje is, most a lassú konszolidáció ideje jött el, persze bizonyos feltételekkel: ha nem fogadjuk el a Párt vezető szerepét, ne is számítsunk jóindulatra.
A P. Mobil zenekar vezetője szerint a Kádár-rendszer nagyobb kárt okozott, mint a két világháború. Szerinte Koncz Zsuzsáék fogják be a szájukat, de mindenki fontos, ha a nemzet tagja.
Nem az ügynök-, hanem a megrendelői listákat kell megismerni, azok nevét, akik a gaztetteket, a megtorlást elrendelték és végrehajtották – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
94 éves korában elhunyt Biszku Béla a Mazsihisz szeretetkórházában. Belügyminiszterként az 1956 utáni megtorlások irányítója volt, az egyetlen múlt rendszerbeli politikus, akit az 1956-os sortüzek elrendelése miatt a rendszerváltás után bíróság elé citáltak.
