Júniusban sem nőtt az alkalmazottak száma a boltokban az év elejéhez képest, hiába kínál a Lidl 300 ezer forintos bruttó bért – írja a blokkk.com, a KSH adataira hivatkozva. 2016-ban tovább nőtt a korábbi évekhez képest a boltok forgalma, amit a vasárnapi boltzár áprilisi feloldása is hajthatott. Ez egyértelműen megnövelte a boltok humán erőforrás igényét, megszaporodtak az álláshirdetések, lázas munkaerő keresés folyik, mindhiába. 2016 januárjához képest nem nőtt a kiskereskedelemben dolgozók létszáma, sőt: amíg januárban 193 ezren dolgoztak az iparágban, júniusban már csak 192 ezren. Az árukiszállítás pedig itt-ott akadozik, a pénztárak előtt kígyózó sorok a karácsonyi tumultust idézik – csakhogy nem a vásárló több, a kiszolgáló személyzet létszáma nem igazodik a piaci trendekhez.

A bérek pedog nőttek: 2016 júniusában közel 200 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset a boltokban, amíg egy évvel korábban még csak 182 ezer, ami közel 10 százalékos fizetésemelést jelent átlagosan. A bérek között persze nagyok a különbségek, hiszen nem minden vállalkozás kínál 300 ezer forintos fizetést.

A KSH másik munkaerő piaci mutatója a foglalkoztatottak száma, amiben mindenki benne van, aki az adott területen a kikérdezést megelőző héten legalább egy órányi jövedelmet biztosító munkát végzett. Az alkalmazottak esetében ugyanis csak a 4 főnél többet foglalkoztató cégek adatait összegzik, amibe csak a havi átlagban legalább 60 órát dolgozók kerülnek bele.

Ez nem lopás, hanem verseny

Nem kell azon csodálkozni, ha a dolgozó átmegy a szemben lévő céghez, ha ott több pénzt, jobb körülményeket, esetleg karrierlehetőséget kínálnak neki. Ez nem lopás, ez a piaci verseny. Az alkalmazkodáshoz pedig nem sértődésre, hanem hosszú távú munkaerő-stratégiára lenne szükség. Ennek hiányában hiába töltenek be hirtelen minden üres pozíciót a munkaadók, holnapra újratermelődik a hiány.

Tehát a foglalkozottakban benne vannak az alkalmazottak (a kisebb vállalkozásoké is), az egyéni vállalkozók, cégvezetők, segítő családtagok és persze a diákok, továbbá a külföldön dolgozók is. Ennek megfelelően 2016 első negyedévéhez képest a második negyedévben 17 ezer fővel megugrott a foglalkoztatottak száma a boltokban, de ez aligha enyhíti a munkaerőhiányt. Inkább a kiskereskedelem általános bővüléséről, az online pénztárgépek miatti alkalmazottak bejelentéséről, és a szezonális dolgozók, diákok miatt létszámemelkedésről van szó.

Negyedmillió vendégmunkásra van szükség azonnal?

Súlyos munkaerőhiány, rugalmatlan munkaerő, alacsony bérek, magas járulékok, emellett rosszul szervezett, rossz hatékonysággal működő cégek - nem állnak túl jól a magyar vállalkozások. A MGYOSZ rögtön 250 ezer vendégmunkással kezelné a helyzetet, mások szerint alapvető változásokra van szükség.