A KSH szerint az átlagos nettó kereset tavaly 162 300 forint volt, ami elég soknak tűnik, ha az ember körülnéz az ismerőseinél, főleg, ha vidékiek, netalán közmunkások vagy állástalanok vannak közöttük. A valóság inkább a 118 ezer forint körül van, ami egyből 25 százalékkal kevesebb. A különbséget az adja ki, hogy a KSH az átlagértékkel dolgozik, ami a segédmunkásoktól egészen a menedzseri szintekig számba veszi a bérszínvonalat.

Az Európai Unió statisztikája viszont a medián ekvivalens jövedelem fogalmát hazsnálja, amely leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mekkora az a jövedelem, amelynél szám szerint ugyanannyi ember keres többet, mint kevesebbet - írja a Napi.hu.

Több bizonyíték is látszik arra, hogy a KSH száma elfedi a nehéz sorban élők sokaságát. Egyrészt maga a statisztikai hivatal felhagyott a létminimum-számítással. Tavaly óta a Policy Agenda folytatja a méréseket: ennek alapján a 2015-re meghatározott 88 ezer forintnyi küszöbértéknél alacsonyabb jövedelemből élt a magyar lakosság 41,5 százaléka.

Másrészt pedig a különböző fejvadászcégek önbevalláson alapuló felmérései azt mutatják, hogy a jövedelmek között ötszörös, de akár huszonnyolcszoros eltérések is lehetnek. A Workania adatai szerint a segédmunkások havi 142 100 forintot, a felsővezetők pedig átlagosan 750 ezer forintot keresnek.

A Trenkwalder és a Simconsult egy évvel ezelőtti felmérése szerint a legalacsonyabb, fizikai besorolású munkavállalók a pótlólagos juttatásokkal, prémiumokkal együtt is csak 122 ezer forinthoz jutnak, a legmagasabb besorolású vezetők esetében viszont 3,4 millió forint a bruttó fizetés.