"Ha a hitelfelvevők is megbírkóztak a bankok törvénytelen gyakorlatával, akkor a bankok is képesek lesznek elviselni ennek a kijavítását" - mondta Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke.
A Kúria hétfői döntése óta most sokan azon gondolkodnak, hogy a svájci frank hitelesek mennyi pénzt és hogyan kapnak vissza majd vissza. A politika által megerősített alapszabály mentén, mely szerint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek: a Bankmonitor most kiszámolta, hogy egy átlagos hitelnél mennyi lehet a visszajáró.
Ma kezdődik Hunvald György volt szocialista országgyűlési képviselő, erzsébetvárosi polgármester, Gál György volt szabad demokrata erzsébetvárosi önkormányzati politikus és négy társának milliárdos nagyságrendű korrupciós ügyek vádjával indult büntetőügyében a harmadfokú eljárás a Kúrián. Döntés július elején várható.
Mindent vissza kell fizetniük a bankoknak, amit jogtalanul elvettek az adósoktól – reagált a Fidesz frakcióvezetője a Kúria hétfői jogegységi határozatára a Reuters beszámolója szerint, melyet a Portfolio.hu idéz.
A Jobbik szerint a kormány azonnali beavatkozására van szükség a Kúria döntése után, a DK örül, hogy Orbánék már nem tudnak mellébeszélni, az MSZP komplex megoldáscsomagot sürget a devizahiteleseknek. Bajnaiék szerint visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni, az LMP törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük és ezt az összeget fizessék is vissza. A KDNP is megszólalt: a kisebbik kormánypárt szándéka, hogy a családok alapját ne zúzzák szét rossz gazdasági döntések.
Akár 100 milliárdot is bukhatnak a bankok az árfolyamrést érintő mai Kúria-döntésen, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szigorú döntés után a kormány pedig az árfolyamgátba terelhet mindenkit és az ilyen típusú ügyfelekre szabhatja a devizahiteles csomagot.
Hirtelen, a devizahitelekről hozott kúriai döntés után nagyot erősödött a forint hétfőn kora délután a főbb devizákkal szemben a bankközi kereskedésben, de rövid időn belül korrigáltak az árfolyamok.
Tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, ám az lehet, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Rengeteg pénz sorsa dőlt el, a bankok milliárdokat bukhatnak. Az árfolyamrés során egyértelmű a megállapítás, ám a másik két pontnál a több százezer devizahiteles szerződést egyenként kellene megvizsgálni. A Kúria tájékoztatása szerint mindeközben a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy nem olvasta el a szerződést.
A Kúria kezében van döntés, ami akár mindent, visszamenőleg újraírhat a devizahitelezésben. Három tét van a kalapban; több mint kétezer milliárd forint is vándorolhat, de akár csak 35 milliárd visszafizetése is lehet a legfelső bírói testület döntésének következménye. A Portfolio.hu kimaxolta a lehetőségeket.
Ma reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntsön a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így egyebek mellett az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról. A nem nyilvános ülésről várhatóan kora délután tartanak sajtótájékoztatót a Kúrián.
Hétfő reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról.
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.
Elutasította a Kúria az OTP felülvizsgálati kérelmét azzal a devizahitel-szerződéssel kapcsolatban, amelynek a kamat egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontját tavaly novemberben érvénytelenítette a Szegedi Ítélőtábla - közölte a per felperese.
A kormány többféle javaslattal készül a Kúria jogegységi döntésére a devizahiteles probléma megoldása érdekében azért, hogy a határozat megszületése után a lehető legrövidebb időn belül lépni tudjon - mondta Varga Mihály régi-új nemzetgazdasági miniszter szombaton a Hír TV P8 című műsorában.
Ha az árfolyamrés semmis, és a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is – ahogyan azt a Kúria a Kásler üggyel kapcsolatos ítéletében kimondta –, akkor, ha ez érvényessé válik az összes lakossági devizahitelre, két nagy pofont kaphatnak a bankok – írja a portfolio.hu.
Az OTP Bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel az OTP szerint ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a devizaalapú hitelszerződésekre – közölte a pénzintézet.
A Kúria a közismertté vált Kásler-ügyben kimondta: az érintett devizahitelszerződésben az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. A szerződés viszont ettől még nem lesz érvénytelen, hanem kijavítják. Fontos eleme a történetnek, hogy ez nem minden szerződésre érvényes döntés, az árfolyamrés visszafizetésével legfeljebb pár tízezer forinthoz juthat egy adós, és külön kell perelnie érte a bankját. Június közepén jön a jogegységi határozat, amelyben egységesíthetik az árfolyamrés bírósági megítélését, és döntenek az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéséről is.