Felrántotta az OTP-t a tőzsdén a Kúria döntése
Erősödni kezdtek az OTP részvényei a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.
Erősödni kezdtek az OTP részvényei a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.
Tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, ám az lehet, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Rengeteg pénz sorsa dőlt el, a bankok milliárdokat bukhatnak. Az árfolyamrés során egyértelmű a megállapítás, ám a másik két pontnál a több százezer devizahiteles szerződést egyenként kellene megvizsgálni. A Kúria tájékoztatása szerint mindeközben a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy nem olvasta el a szerződést.
A Kúria kezében van döntés, ami akár mindent, visszamenőleg újraírhat a devizahitelezésben. Három tét van a kalapban; több mint kétezer milliárd forint is vándorolhat, de akár csak 35 milliárd visszafizetése is lehet a legfelső bírói testület döntésének következménye. A Portfolio.hu kimaxolta a lehetőségeket.
Ma reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntsön a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így egyebek mellett az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról. A nem nyilvános ülésről várhatóan kora délután tartanak sajtótájékoztatót a Kúrián.
Hétfő reggel ül össze a Kúria jogegységi tanácsa, hogy döntést hozzon a devizahitelek tisztességtelenségével kapcsolatos egyes kérdésekről, így többek között az árfolyamrésről, az árfolyamkockázatról és az egyoldalú szerződésmódosításról.
Nem jó a devizahitel, sokan, sokféle hibát vétettek a devizahitelezés felfutása kapcsán, és érdemes lett volna nemzetközi példákat is megnézni, hogyan lehetett volna gátat szabni az elharapódzó hitelezésnek. Róna Péter és Surányi György közgazdászok egy beszélgetésen értekeztek arról, szerintük hol siklott félre a devizahitelezés, mik vezettek el a mostani helyzethez. Sok mindenben nem értettek egyet, ám a két közgazdász között ugyanakkor egyetértés mutatkozott abban, hogy a probléma megoldása az lehet, ha valamilyen szinten forintosítják a devizahiteleket.
Elutasította a Kúria az OTP felülvizsgálati kérelmét azzal a devizahitel-szerződéssel kapcsolatban, amelynek a kamat egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontját tavaly novemberben érvénytelenítette a Szegedi Ítélőtábla - közölte a per felperese.
A kormány többféle javaslattal készül a Kúria jogegységi döntésére a devizahiteles probléma megoldása érdekében azért, hogy a határozat megszületése után a lehető legrövidebb időn belül lépni tudjon - mondta Varga Mihály régi-új nemzetgazdasági miniszter szombaton a Hír TV P8 című műsorában.
Ha az árfolyamrés semmis, és a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is – ahogyan azt a Kúria a Kásler üggyel kapcsolatos ítéletében kimondta –, akkor, ha ez érvényessé válik az összes lakossági devizahitelre, két nagy pofont kaphatnak a bankok – írja a portfolio.hu.
Az OTP Bank elfogadja a Kúria keddi döntését a Kásler kontra OTP perben. A döntéssel az OTP szerint ugyanakkor egy olyan kérdés jogi megítélése tisztázódott, amelynek nincs érdemi hatása sem a konkrét ügyben fennálló hiteltartozásra, sem általában a devizaalapú hitelszerződésekre – közölte a pénzintézet.
A Kúria a közismertté vált Kásler-ügyben kimondta: az érintett devizahitelszerződésben az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. A szerződés viszont ettől még nem lesz érvénytelen, hanem kijavítják. Fontos eleme a történetnek, hogy ez nem minden szerződésre érvényes döntés, az árfolyamrés visszafizetésével legfeljebb pár tízezer forinthoz juthat egy adós, és külön kell perelnie érte a bankját. Június közepén jön a jogegységi határozat, amelyben egységesíthetik az árfolyamrés bírósági megítélését, és döntenek az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéséről is.
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő ítélete ellen nyújtottak be.
Június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét. Ezt követően jogegységi határozat is születhet, amely alapján a bíróságok korrigálhatják majd a problémás részeket a devizahiteles szerződésekben.
Közleményekben reagált a DK és az Együtt-PM a strasbourgi emberi jogi bíróság keddi ítéletére, amelyben kimondták, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét indokolatlanul mozdították el a helyéről.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a tisztességes eljáráshoz, valamint a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Strasbourgban kimondták: Baka eredetileg 2015-ben lejáró megbízatását valójában a kritikái miatt, és nem a Legfelsőbb Bíróságot érintő átszervezés miatt szüntették meg.
Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármestert és Lakos Imre volt alpolgármestert hivatali visszaéléssel vádolták. Az ügyben a Kúria döntött.
A Kúria ma tárgyalja Molnár Gyula szocialista és Lakos Imre volt szabad demokrata politikus XI. kerületi ingatlanügyletekkel kapcsolatosan hivatali visszaélés vádjával indult büntetőperét.
Júniusban tárgyalhatja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos ügyét, amelynek iratait a legfőbb bíróság most kapta vissza az Európai Bíróságtól. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét.
Hét büntetőeljárást, így a Hagyó-pert és a sukorói ingatlancsereügyet visszatették a fővárosba, miután az Alkotmánybíróság kimondta az ügyáthelyezések alkotmányellenességét. A Kúria döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.