Döntött az Ab: tényleg az üzemeltető felel a jogsértő kommentekért
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő ítélete ellen nyújtottak be.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a Kúria kommentekkel összefüggő ítélete ellen nyújtottak be.
Június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét. Ezt követően jogegységi határozat is születhet, amely alapján a bíróságok korrigálhatják majd a problémás részeket a devizahiteles szerződésekben.
Közleményekben reagált a DK és az Együtt-PM a strasbourgi emberi jogi bíróság keddi ítéletére, amelyben kimondták, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét indokolatlanul mozdították el a helyéről.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elsőfokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a tisztességes eljáráshoz, valamint a véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Strasbourgban kimondták: Baka eredetileg 2015-ben lejáró megbízatását valójában a kritikái miatt, és nem a Legfelsőbb Bíróságot érintő átszervezés miatt szüntették meg.
Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármestert és Lakos Imre volt alpolgármestert hivatali visszaéléssel vádolták. Az ügyben a Kúria döntött.
A Kúria ma tárgyalja Molnár Gyula szocialista és Lakos Imre volt szabad demokrata politikus XI. kerületi ingatlanügyletekkel kapcsolatosan hivatali visszaélés vádjával indult büntetőperét.
Júniusban tárgyalhatja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos ügyét, amelynek iratait a legfőbb bíróság most kapta vissza az Európai Bíróságtól. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét.
Hét büntetőeljárást, így a Hagyó-pert és a sukorói ingatlancsereügyet visszatették a fővárosba, miután az Alkotmánybíróság kimondta az ügyáthelyezések alkotmányellenességét. A Kúria döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A Kúria az Együtt-PM megkeresésére felülbírálta a választási bizottság keddi rendkívüli ülésén meghozott döntését az állami támogatások felosztásáról – írta a pártszövetség közleményben.
Nem lehet népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítéséről - döntött a Kúria, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát.
Semmi nem veszélyezteti a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségét, miután az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította az Együtt panaszát, és úgy döntött, nem sérti az egyenlő választójog elvét a választási törvény, amely győztes jelöltek után is ad töredékszavazatokat. Az Ab szerint a választói akarat nyilvánult meg abban, hogy az árpilis 6-i győztes jelöltek ilyen nagy vereséget mértek a vetélytársaikra, mert ha kiegyensúlyozottabb az eredmény, akkor a Fidesz nem is kapott volna annyi plusz töredékszavazatot, hogy azt képviselői helyre tudja beváltani.
Nem mondta ki az Európai Bíróság a devizahiteles szerződés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik itthon, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. A Portfolio.hu értelmezése szerint a bankoknak nincs okuk örülni.
Mégis a Szolnoki Törvényszéknek kell tárgyalnia a Sukoró-ügyként ismert, Tátrai Miklós és társai ellen folyó büntetőpert. A kúriai döntés annak ellenére született, hogy az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette a bírósági ügyáthelyezés intézményét.
Jogerős az áprilisi országgyűlési képviselő-választás eredménye, miután a Kúrián hétfőn az utolsó jogorvoslati eljárás is lezárult.
Az országgyűlési választás eredményét támadta meg beadványában az Együtt-PM. Szerintük csakis a kormánypártok által bevezetett új töredékszavazat-számítási szabályoknak köszönheti kétharmadát a Fidesz-KDNP. Panaszukkal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, de előtte még szükség volt a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségek kimerítésére. A Kúria érdemi vizsgálat nélkül félrelökte az ellenzéki pártszövetség beadványát.
Megérkeztek a Kúriára az érvénytelennek nyilvánított szavazólapok, amiket legkésőbb péntekig át kell vizsgálniuk és újra kell számolniuk. Ha ezzel végeznek, akkor lesz eredménye az április 6-i parlamenti választásnak a budapesti 15. számú választókerületben is.
Még mindig nincs végeredmény a budapesti 15. számú választókerületben, miután a Kúria a napokban elrendelte a kerületben az összes érvénytelen szavazólap újraszámolását. A pesti kerületben a fideszes Kucsák László jelenleg 56 szavazattal vezet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes előtt.
Az összes önkormányzati újság szerkesztésére hatással lehet az Alkotmánybíróság friss döntése, ami helyben hagyta a Zuglói Lapok ügyében korábban született bírói döntést. A testület elvi jelentőségű határozata szerint a közpénzből fenntartott lapokkal szemben, különösen választási kampányban igenis elvárható a kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Nem szabadott volna az ATV-nek közvetítenie azokat a politikai hirdetéseket, amelyek a baloldali összefogás március 30-i demonstrációján a helyszínen lévőknek közvetítettek. Ezért a Kúria helyben hagyta az NVB korábbi, egymilliós bírsággal járó határozatát.