Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A Kúria a héten az adósok számára kedvező döntést hozott: tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, ám az lehet, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. A kormány a döntés után bejelentette, ki akarják vezetni a devizahiteleket, de ennek formája csak úgy következhet be, hogy nem jár jobban a devizában eladósodott, mint a forinthitelt felvevő (hiszen a devizások az olcsóbb törlesztő miatt kockázatot vállaltak).
A Bankmonitor most kiszámolta, hogy pontosan mennyit is nyerhet egy svájci frank hiteles a fenti döntés, illetve a kormányzati elképzelések mezsgyéjét követve. A portál 7 millió forintos, svájci frankban 20 évre felvett hitelt vett alapul, melyre 2007 januárjában szerződtek le (ekkor egy frank 156 forintot ért). Ha forintban vették volna fel a hitelt, akkor azt látjuk, hogy a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban.
Komoly pénzeket mozgat meg a Kúria hétfői döntése
Stiller Ákos
Ezt az összeget ugyanakkor nem kapja vissza az adós. A portál abból indult ki, a Kúria döntését számításba véve, átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, mely összességében 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog. Számításukban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vettek figyelembe, mely 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos (fent leírt) hitelfelvevő számára. A fenti két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, melyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer forint az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.
A példában szereplő adós, aki 7 millió forintot vett fel 2007 elején, ma a kedvezőtlen devizamozgásoknak köszönhetően 9,2 millió forint tartozással rendelkezik. De hogyan is kaphatja ő vissza ezt a 980 ezer forintot, aktuális hiteltartozásának 11 százalékát? A portál szerint mindezt az adósságból fogják leírni, ennek pedig egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége. Ugyanakkor bankonként eltérő mértékű lesz a visszatérítendő összeg a fentiekben az "átlagos" hitel esetében próbálták meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget.
A probléma mindezzel azonban nem oldódott meg: a portál számításai szerint a fenti két tényező a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható. Akkora a különbség a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy nem fogja a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.
Emellett a portál szerint fontos az is, hogy a kormányzat szankcionálja azokat az adósokat, akik akik azért nem törlesztik a hitelüket, mert nincs érdemleges szankció a bankok kezében. A végtörlesztéssel élőknél nem várható újabb kedvezmény, hiszen ők lényegesen a piaci árfolyam alatt törlesztettek, tehát komoly kedvezményt kaptak.
