Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig – többek között erről beszél majd a különleges önismereti kártyákkal a napokban jelentkező L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző terapeuta a következő HVG Extra Pszichológia Szalonban.
Egyedülálló családi élmény volt a végtelen képzelőerővel együtt játszani, írja vendégszerzőnk a 3D Galéria győri interaktív kiállításáról.
Közös fejlődési út lehetősége a párkapcsolat, mégis sokunkban él a téves hiedelem, hogy csak meg kell találnunk a megfelelő társat, aki mellett boldogok lehetünk.
Az átélt trauma feldolgozható a borzalom újbóli átélése nélkül is, ennek többféle módszere ismert, ám nem egészen fájdalommentesen. Az egyik a traumaérzékeny mindfulness. Részlet a Még közelebb önmagunkhoz című könyvből.
L. Stipkovits Erikával, klinikai szakpszichológussal, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapítójával és több sikerkönyv szerzőjével a közönség is találkozhat a HVG Pszichofeszten, ahol nemcsak előadást tart a boldogság és önmagunk megtalálásáról, hanem workshopon is utat mutat az érdeklődőknek. Leültünk vele egy kifejezetten gyors interjúra – aminek a gyorsasága jó példa lett arra, hogy miként áll a boldogságunk és önmagunk közé a fogyasztói társadalom.
A traumákat meg lehet dolgozni, és van lehetőségünk egy minőségibb életre – derül ki a HVG Pszichológia podcast-csatornáján elérhető beszélgetéssorozat negyedik adásából. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus részletesen beszél a trauma természetrajzáról, a bántalmazás öt típusáról és a kilábalás lehetőségéről.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új sorozat indult L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal. A négyrészes műsorban többek között az önismeret és a belső harmónia összefüggéseiről és fejlesztésének lehetőségeiről esik szó.
A trauma olyan váratlan esemény, amelynek intenzív hatása olyan megrázó lehet, hogy a psziché szétesését is okozhatja. Részlet L. Stipkovits Erika szakpszichológus-pszichoterapeuta Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Felnőttként a legtöbb ember boldog akar lenni, lehetőleg azonnal és örökké. Mégis egyre többen boldogtalanok, miközben hatalmas erőfeszítéseket tesznek vélt boldogságukért: pénzt és célokat kergetve beáldozzák minden idejüket, családi és baráti kapcsolataikat. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
A szinkronicitás fogalmát a pszichológiában Carl Gustav Jung vezette be, és az egymással kapcsolatban nem lévő események előfordulására használta, amikor azt érezzük, hogy ez nem csupán véletlen. Szerkesztett részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Az ember társas lény, lehetünk-e hát egyedül boldogok? Sokan éppen azért érzik boldogtalannak magukat, mert maguk vannak, ritkán látogatják őket, nincs, akivel beszélgetni tudnának. Az egyedüllétet a fájdalmas magánnyal azonosítják, így meg is feledkeznek az áldásos egyedüllétről. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erikával beszélgetünk.
Senki és semmi nem tud nekünk annyit ártani, mint saját irreális, negatív elképzeléseink. Ezek leggyakrabban csak a tudatunk kreálmányai, mégis, minden hamisságuk ellenére, túlságosan komolyan vesszük ezeket - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Az önismeret fejlesztésével gazdagabbá, mélyebben érthetővé válik belső világunk, és hatékonyabban tudunk megküzdeni életünk nehézségeivel - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
A teljes élet nem jelent egyben problémamentes életet, folytonos elégedettséget és állandó örömérzést. Jelenti viszont azt, hogy tudjuk, kik vagyunk, mik az értékeink, céljaink, és kik azok, akikre életünk során számíthatunk - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Részlet a Mi, együtt című könyvből.
Minden szülőtípus – de különösen a bántalmazó szülő – gyerekének nehéz felnőtté válni. Ehhez meg kell élnie, fel kell dolgoznia indulatait, meg kell bocsátania, felismerni szülei értékeit, és elfogadni a tényt, hogy apja, anyja az ő „elődje”, és gyermekként szülei is sokat szenvedtek - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Szeretettel sebezve című könyvében. Részlet.
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
