Mementó 1917: És akkor Oroszország hat hétre köztársaság lett
Aztán jöttek a bolsevikok, és tudjuk, mi lett belőle...
Aztán jöttek a bolsevikok, és tudjuk, mi lett belőle...
Az orosz Kerenszkij-offenzívát megállította ugyan a német és az osztrák–magyar hadsereg, ám valójában mindhárom birodalom menthetetlenül rohant az összeomlás felé: a német és az osztrák kormányfő megbukott, az orosz kabinet ellen pedig zendülés tört ki 1917 júliusában. A finn és a lengyel önállóság szinte naponta merült fel a hírekben. A cseh–szlovák összefogás hívei és az önálló horvát királyságot követelő Radics képviselő láttán – Trianon előtt három évvel – sejthető volt: az Osztrák–Magyar Monarchiára sem a magyar politikai elit által remélt „annexió nélküli” béke vár.
Száz évvel ezelőtt éppen húsvétkor tartott titkos kongresszust a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A tömörülés bizonyos érdekei hiába vágtak egybe az egész Monarchia hadicéljaival, a nyilvánosság elé nem léphetett a magyar kormány tiltása miatt. Nagypénteken az USA belépett az első világháborúba, közben Oroszországban liberális reformokat helyeztek kilátásba és még a német császár is a választójog kibővítését javasolta.
Oroszországban 1917 februárjában az elégedetlenség forradalomba torkollott. A korabeli magyar sajtó azt találgatta, hogy milyen szerepe volt ebben az éhínségnek, a békevágynak, a parlamenti ellenzéknek, a pétervári nőknek, vagy esetleg a brit kormánynak.
Orosz katonák ezrei estek a fogságba, az éhező Péterváron még az uralkodóház mérsékelt hívei is összeesküvést szőttek a cár lemondatására. 1917 elején már majdnem mindenki érezte a forradalom előszelét. Kivéve II. Miklóst és a Svájcban meghúzódó Lenint. Mementó-sorozatunkban most a forradalom közvetlen előzményeit idézzük fel.
Február 16. és április 16. között bezárják Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumát a moszkvai Vörös Téren.
A bolsevik forradalom vezére, a vörös csillag, a békegalambok – mind szerepelnek azon a hatalmas üvegfestményen, mely egykor a rettegett keletnémet állambiztonság központját díszítette.
Tizenhárommillió rubelbe (mintegy 54 millió forint) kerül, hogy 2016-ban élethű formában tartsák fenn Vlagyimir Iljics Leninnek, a bolsevik forradalom vezetőjének földi maradványait – jelentették orosz hírügynökségek az állami beszerzések portáljára hivatkozva.
Alig néhány betűt kell megváltoztatni a kárpátaljai Kalini településen, ahol a Lenin utcát egyszerűen Lennon utcára nevezték át.
Zseniális irónia, kézenfekvő újrahasznosítás vagy egyszerűen csak egy korszakváltás erős jelképe, hiszen új hős született a régiből? Bármi is legyen a válasz, mindenképpen figyelemfelkeltő, amit egy ukrán művész, Alexander Milov művelt: a szobrász lecserélte az odesszai Lenin-szobor fejét Darth Vader maszkjára.
Ukrán nemzetiszínűre festették a kelet-ukrajnai Velika Novoszilkában a Szovjetunió alapítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek a szobrát.
Tizenöt nap elzárással megúszta azt a két orosz művész, akik szentelt vízzel locsolták le hétfőn a moszkvai Lenin-mauzóleumot és azt kiabálták közben a néhai szovjet vezetőre utalva: „Kelj fel és járj!”. Pillanatok alatt megjelentek rendőrök és elvitték őket. Akár egy újabb Pussy Riot-ügy is kipattanhatott volna, férfi kiadásban.
Egy felvételen látható, amint acélsodronyból készített hurkot tesznek a Lenin-szobor nyakába, majd sarokcsiszolóval elfűrészelik a 4-5 méter magas bronzszobor lábát. Ezután néhány percig egy darun nyakánál fogva fellógatják, később teherautóra teszik, és elszállítják a helyszínről.
Egy Leninre vonatkozó Goebbels-idézet internetes közlése miatt kedden elbocsátották az orosz állami televízió- és rádiótársaság egyik részlegének minden munkatársát.
Több százezren tüntetnek, százezren készülnek az elnöki rezidenciához. Az ellenzék 48 órát adott Janukovics elnöknek a kormány menesztésére. A rendőrök tétlenül szemlélték Lenin szobrának ledöntését.
Több százezren tüntetnek, százezren készülnek az elnöki rezidenciához. Az ellenzék 48 órát adott Janukovics elnöknek a kormány menesztésére. A rendőrök tétlenül szemlélték Lenin szobrának ledöntését.
Huszonöt éve nem ünnepeljük, de több mint negyven évig "hazánk nagy ünnepének" számított a sajátos módon november 7-én tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, amelyet évről évre központi döntések alapján, központi módszerekkel próbáltak megismertetni és elfogadtatni a magyar társadalommal. Galéria.
A történelmet se visszamenőleg nem lehet megváltoztatni, se előre megírni. Az viszont előfordulhat, hogy a legnagyobb héroszokról is előbb-utóbb kiderül, emberből voltak. Mint például az, akiről generációk úgy tudták, élt, él és élni fog.
Vlagyimir Iljics Leninről, a Szovjetunió alapítójáról neveztek el egy őshüllőt, amelyet a bolsevik forradalmár szülővárosának, Uljanovszknak a térségében találtak orosz kutatók.