Pozitív tendenciák mutatkoznak a munkaerőpiacon, az üzleti szektor túljutott a válságon, amit mutat az is, hogy 2011-ben 15 százalékkal többen terveznek létszámbővítést, mint csökkentést – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
A költségvetési egyensúly fenntartását, a strukturális reformok végigvitelét és gazdasági növekedést jelölte meg a következő időszak legfontosabb célkitűzéseként az MKIK elnöke.
Jelentősen javultak a magyar vállalatok várakozásai a következő félévre vonatkozóan – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) felméréséből.
A gazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői megelőlegezték a bizalmat az Orbán-kormánynak, és abban reménykednek, hogy az osztogatás helyett a gazdaság dinamizálására koncentrál az új kabinet. Az üzleti szféra képviselői szerint a fenntartható gazdasági növekedés érdekében ezúttal nem lehet tovább halogatni a strukturális reformokat.
Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, a mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő – ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös állásfoglalásában.
Orbán Viktor azt javasolja, hogy – a Fidesz választási győzelme esetén − a kormányprogram gazdaságpolitikai fejezetét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen készítsék el. A Fidesz elnöke "magyar lábra" akarja állítani a magyar gazdaságot.
Magyarország most olyan pénzügyi és költségvetési politikát folytat, amelynek eredményeképpen később nem kerül újabb válságba, ezért rövid távon, a növekedés érdekében sem rontható a pénzügyi egyensúly – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Válságkezelő műhely” címmel rendezett hétfői budapesti rendezvényén.
Egyre pesszimistábbak a vállalkozások, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vállalati konjunktúraindexe mínusz 18 százalékra esett áprilisban, ami a felmérés 1998-as indulása óta a mélypontot jelenti – mondta Parragh László, a kamara elnöke az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) legutóbbi konjunktúrafelmérésének eredményét ismertető sajtótájékoztatón.
Gazdaságélénkítés nélkül nem hozhat tartós eredményt a kormány válságkezelő programja - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Veres János pénzügyminiszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetért abban, hogy a tervezett válságellenes kormányzati intézkedések jó irányba mozdítják el a magyar gazdaságot, azonban abban már eltér a véleményük, hogy ezek mértéke és időpontja megfelelő-e.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatot tett egy új, a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény elkészítésére. A kötelező kamarai tagság bevezetése mellett szerepel az a javaslat is, hogy a jövőben a kamarák hozzájárulásával lehessen 500 négyzetméter feletti kereskedelmi egységeket létesíteni.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a gazdasági monopóliumok megtörését, a szakképzési rendszer átalakítását és az iparkamarák szerepének erősítését szorgalmazta.
A cégek pozitív várakozásairól számol be Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerdai sajtótájékoztatóján.
Magyarország számára fontos a makrogazdasági egyensúly, de a hazai gazdaságot minél előbb növekedési pályára kell állítani - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az "Út a jövőbe" című előadássorozat nyitó előadásán. A hat részből álló rendezvénysorozatot a Magyar Közgazdasági Társaság és az IBM Magyarország szervezte.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett válságadó-intézkedések azokat a szektorokat érintik, ahonnan egyébként sok pénz áramlik ki a magyar gazdaságból – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerda este egy brüsszeli rendezvényen.
A Zalai Hírlap szerint harmadszor jelent meg az APEH és az MKIK közös kiadványa, a Top 100, amely tavalyi adóbevallásuk alapján sorrendbe állítja az ország legnagyobb vállalkozásait, az ötven legnagyobb pénzügyi vállalkozást és a régiók húsz-húsz vezető cégét.
