Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A megkérdezett 1450 cég válaszából kiolvasható, hogy minden cégcsoport esetében romlik a kilátások megítélése, és a magyar vállalatok nehezebb helyzetben vannak, mint a vegyes tulajdonú, illetve külföldi versenytársaik.
Parragh László szerint a bizonytalansági index 0,42 százalékra csökkent ugyan a 2008 áprilisi 0,48 százalékkal szemben, de ez még mindig magas érték.
Egyaránt romlott az exportáló és a hazai piacra termelő cégek kilátása: az exportáló cégek konjunktúramutatója mínusz 13 százalékra, a magyar piacon tevékenykedőké mínusz 20 százalékra csökkent.
A kamara felmérése szerint a legkedvezőtlenebb - mínusz 45 százalékon mozog - a vállalatok beruházási aktivitásainak megítélése.
Parragh kiemelte: a munkaerő-kereslet csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további mérséklődését vetíti előre. A kapacitáskihasználtság 71 százalékra csökkent, ami a kutatás kezdete óta szintén a legalacsonyabb érték.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, nemzetközi mutatók alapján sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a gazdasági válság mélyülése hol áll meg, de - szerinte - közeledik a mélyponthoz.
A sajtótájékoztatón Parragh kifogásolta, hogy a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a magyar gazdaság számára fontos szakképzést kedvezőtlenül érintik. Hangsúlyozta: a szakképzés nemcsak a magyar vállalkozások versenyképességi kérdése, hanem foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdés is.
Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, az oktatási és szakképzési kollégium elnök elmondta, hogy szakmai és politikai egyeztetést kezdeményezett a kamara több érdekképviselettel, illetve döntéshozókkal. Szeretnék elérni, hogy ismét érdekeltté váljanak a vállalkozások a gyakorlati képzésben, hiszen a mostani változással a 44 500 tanulói szerződés a felére csökkenne. Tervezik, hogy petíciót fogalmaznak meg a miniszterelnöknek, amelyet megküldenek a szakminisztériumoknak, illetve Kiss Péter tárca nélküli miniszternek is. Ebben a jogszabály felülvizsgálatát, megváltoztatását kérik.
Parragh László szerint a bizonytalansági index 0,42 százalékra csökkent ugyan a 2008 áprilisi 0,48 százalékkal szemben, de ez még mindig magas érték.
Egyaránt romlott az exportáló és a hazai piacra termelő cégek kilátása: az exportáló cégek konjunktúramutatója mínusz 13 százalékra, a magyar piacon tevékenykedőké mínusz 20 százalékra csökkent.
A kamara felmérése szerint a legkedvezőtlenebb - mínusz 45 százalékon mozog - a vállalatok beruházási aktivitásainak megítélése.
Parragh kiemelte: a munkaerő-kereslet csökkenésére kell számítani, ami a foglalkoztatottság további mérséklődését vetíti előre. A kapacitáskihasználtság 71 százalékra csökkent, ami a kutatás kezdete óta szintén a legalacsonyabb érték.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, nemzetközi mutatók alapján sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a gazdasági válság mélyülése hol áll meg, de - szerinte - közeledik a mélyponthoz.
A sajtótájékoztatón Parragh kifogásolta, hogy a Bajnai-kormány megszorító intézkedései a magyar gazdaság számára fontos szakképzést kedvezőtlenül érintik. Hangsúlyozta: a szakképzés nemcsak a magyar vállalkozások versenyképességi kérdése, hanem foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdés is.
Bihall Tamás, az MKIK alelnöke, az oktatási és szakképzési kollégium elnök elmondta, hogy szakmai és politikai egyeztetést kezdeményezett a kamara több érdekképviselettel, illetve döntéshozókkal. Szeretnék elérni, hogy ismét érdekeltté váljanak a vállalkozások a gyakorlati képzésben, hiszen a mostani változással a 44 500 tanulói szerződés a felére csökkenne. Tervezik, hogy petíciót fogalmaznak meg a miniszterelnöknek, amelyet megküldenek a szakminisztériumoknak, illetve Kiss Péter tárca nélküli miniszternek is. Ebben a jogszabály felülvizsgálatát, megváltoztatását kérik.
