Új, 3 Teslás funkcionális mágneses rezonanciás (MR) képalkotó berendezés beszerzéséről írtak alá szerződést a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) vezetői. Az új készülékkel az agyi képalkotás területén végzett élvonalbeli kutatási és fejlesztési feladatok válnak elérhetővé.
Nagyszabású kutatást végzett a GfK és az MTA a magyar társadalom rétegződéséről. Kiderült: a lakosság negyede a legszegényebb rétegbe tartozik. Az elit csupán 2 százalékos, és mély a szakadék város és vidék között. A magyaroknak amúgy nincsen semmi osztályöntudata.
Kritikus hangon beszéltek a Szabadság téren emelt német megszállási emlékműről az MTA akadémikusai a keddi ülésen - derül ki az Index tudósításából.
Pálinkás József szerint az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztálya április elsején olyan állásfoglalást adott ki a Nyelvstratégiai Intézettel kapcsolatban, amely sértettséget fejezett ki és politikai indíttatású volt - számolt be a Nyelv és Tudomány. A Pálinkás által vitatott állásfoglalás elsősorban arra mutatott rá, hogy a kormány nem egyeztetett az akadémiával, illetve általában a tudományos intézetekkel, kutatóhelyekkel.
Lovász László matematikust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 185. közgyűlésén kedden.
Anne Applebaum történész-újságíró tart új könyvéről előadást Budapesten pénteken délelőtt. A Vasfüggöny - Kelet-Európa megtörése 1944–1956 című könyvében a kelet-közép-európai országok háborút követő történetét hasonlítja össze a Pulitzer-díjas író.
Miközben lecsúszástól valószínűleg nem kell tartaniuk, a létbiztonság már korántsem jár ajándékba a doktori fokozat megszerzéséhez. Egy MTA-s kutatóintézeti állást megkapni és meg is tartani ma már nem olyan egyszerű, mint akár egy évtizeddel ezelőtt, a sorra bezáró kutatóintézetek és a lecsökkenő kutatói állomány pedig tovább növelik a tudomány fellegvárának tengerszint feletti magasságát – és rontják a megmászási esélyeket. Középosztály-sorozatunkban ezúttal az akadémiai lét bugyraiba kalauzoljuk az olvasót.
Vitathatatlan gazdasági jelentősége mellett az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból a gazdasági haszna miatt nem kívánatos és a gyakorlatban nem is lehetséges - fogalmaz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, amely az elmúlt hetekben az akác megítélése körül kialakult vitához kapcsolódóan közölt állásfoglalást.
Lovász László matematikust, Maróth Miklós klasszika-filológust és Németh Tamás agrokémikust terjesztette elő a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztére keddi ülésén az MTA jelölőbizottsága.
