szerző:
hvg.hu/MTI

Nagyszabású kutatást végzett a GfK és az MTA a magyar társadalom rétegződéséről. Kiderült: a lakosság negyede a legszegényebb rétegbe tartozik. Az elit csupán 2 százalékos, és mély a szakadék város és vidék között. A magyaroknak amúgy nincsen semmi osztályöntudata.

A magyar társadalomból lényegében hiányzik a középosztály, a társadalom szerkezete az ideális rombusz helyett körtére hasonlít, az alsó rétegek a legnépesebbek. Erre az eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK), valamint a GfK piackutató intézet közös kutatása, amelyet idén február és április között, 15 ezer online kérdőív, valamint ezer személyes interjú útján végeztek el.

A gazdasági és a kapcsolati tőke

Sugatagi Gábor, a GfK munkatársa csütörtökön elmondta: különleges vizsgálat az Osztálylétszám2014, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem csupán egy szempont – például a jövedelem – alapján osztották fel a társadalmat, hanem azt vizsgálták, hogy három különböző tőketípusból mennyi áll rendelkezésére egy-egy rétegnek. A figyelembe vett tényezők a gazdasági tőke – jövedelem, vagyonelemek, megtakarítások –, a kulturális tőke – magas kultúra fogyasztása, internethasználat, szabadidős tevékenységek – és a kapcsolati tőke – ismerősök száma, társadalmi helyzete, segítőkészsége – voltak.

Róbert Péter, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője ismertetése szerint ezek alapján az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom legnagyobb rétege (23 százalék) a leszakadtak köre, akik jelentős adósságokkal és szegényes kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható, többségük munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy segélyt kap.

A munkások csoportját (16,5 százalék) hasonló vagyoni, kulturális és kapcsolati tőke jellemzi, mint a leszakadtakat, az egyetlen jelentős különbség, hogy szakmunkás végzettségük nyomán van munkahelyük.

A "körte" csúcsán az elit helyezkedik el (2 százalék), az ide tartozók gazdagok, többségükben felsőfokú végzettségűek, kapcsolati szempontból viszont ez zárt csoport, és a státusz szinte örökletes.

Az énpénzem.hu a kutatás eredményei szerint jelenleg létező, további társadalmi régeteket is bemutatta. A felső középosztályba (10,5 százalék) szűk egymillió ember tartozik. Ők fővárosban vagy nagyvárosban élnek, kapcsolati és kulturális tőke terén is igen jól állnak. Magasan képzettek, kapcsoataikat jól kihasználják, keresik a kulturális élményeket, sportolnak, és tehetik is ezt, mert sok a szabadidejük.

A feltörekvő fiatalok (6 százalék) kb. félmillióan lehetnek. Sokszor még a szüleikre támaszkodnak, de bármi lehet belőlük, sok kapcsolattal rendelkeznek ők is és szüleik is. Ide tartoznak azok a középkorúak is, akik fiatalos hozzáállással élnek. Ők az újtőke maximális kihasználói: mesteri szinten működtetik a kapcsolatokat, kezelik az információkat, menedzselik a tudásokat.

A vidéki értelmiség (7 százalék) körében 600-700 ezer ember tartozik Magyarországon. A felsőbb rétegek közé tartoznak, de kevesebb jutott nekik, mint nagyvárosi társaiknak. Ide sorolhatók a kisvárosi pedagógusok, orvosok, helyi politikusok. Többségük állami alkalmazott vagy vállalkozó. Helyi szinten nagy ismeretségi körrel és átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nyaralni járnak, igénylik a magas kultúrát.

Kádári kisemberek (17 százalék) is léteznek a kutatók felosztása szerint, és nem is kevesen: akár másfélmilliós tömeget is jelenthet ez a réteg. Nehezen él meg a jövedelméből, nyaralni nem jár, idegen nyelvet nem vagy alig beszél, jellemzően kisebb településen él. Kádári kisembereket leginkább állami, irodai munkakörben találni a kutatók szerint.
 
A sodródók (18 százalék) népes rétegébe 1,6-1,7 millióan tartozhatnak. Olyan fiatalok ők, akiknek a szülei sem az elitbe, hanem a középosztályba tartoznak. A sodródók többnyire szüleikkel élnek, képzetlenek, nem rendelkeznek jelentős kapcsolati tőkével, kulturális igényeik fejletlenek, inkább az újkulturális élményeket keresik. Internettel kapcsolatos tudásuk akár feljebb is viheti őket a társadalomban.

Szakadék város és vidék között

A kutatócsoport vezetője a kutatás fontos megállapításának – és egyúttal meglepően uralkodó jelenségnek – nevezte, hogy óriási a szakadék a fővárosi, nagyvárosi, illetve a vidéki, kisvárosi területek között: a legfelső három osztály kizárólag nagyvárosokban, míg az alsó rétegek döntően vidéken élnek. Ez is mutatja a rétegek elkülönülését: az osztályok közötti átjárás korlátozott, lejjebb csúszni könnyű, feljebb lépni meglehetősen nehéz – folytatta Róbert Péter. Emellett az ezredfordulón megfogalmazott várakozások nem teljesültek, és Magyarországon a mai napig nem alakult ki a középosztály – jegyezte meg.

Mint mondta, a vizsgálat egyik fő kérdésével – hogy milyen erős Magyarországon az osztálytudat – kapcsolatban megállapították, hogy a többség számára nem fontos az osztályhoz tartozás. Róbert Péter hozzáfűzte: az idősebbek számára az osztálykérdésnek van egy negatív konnotációja, a fiatalok pedig "már túl vannak ezen", és inkább értékek, szokások alapján határozzák meg magukat. Az MTI kérdésére, hogy a gyenge osztálytudat negatív jelenségnek tekinthető-e, nemmel felelt, hozzátéve: az jelentene problémát, ha más tényezők mentén sem tudnák magukat meghatározni az emberek.
  

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hévíz is a NER bűvkörébe került

Hévíz is a NER bűvkörébe került

Furcsa, gombaszerű felhő jelent meg a Balaton fölött, de nyugalom, nem attól

Furcsa, gombaszerű felhő jelent meg a Balaton fölött, de nyugalom, nem attól

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok

Ne aggódjon, nem veszélyes az 5G – üzenik az amerikai hatóságok

Mfor: Száraz István, az Origo volt tulaja állhat az MKB új, rejtélyes részvényese mögött

Mfor: Száraz István, az Origo volt tulaja állhat az MKB új, rejtélyes részvényese mögött

Indonéziának annyira nagy üzlet a pálmaolaj, hogy betiltja a mentes termékeket

Indonéziának annyira nagy üzlet a pálmaolaj, hogy betiltja a mentes termékeket