szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Nagyszabású kutatást végzett a GfK és az MTA a magyar társadalom rétegződéséről. Kiderült: a lakosság negyede a legszegényebb rétegbe tartozik. Az elit csupán 2 százalékos, és mély a szakadék város és vidék között. A magyaroknak amúgy nincsen semmi osztályöntudata.

A magyar társadalomból lényegében hiányzik a középosztály, a társadalom szerkezete az ideális rombusz helyett körtére hasonlít, az alsó rétegek a legnépesebbek. Erre az eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja (MTA TK), valamint a GfK piackutató intézet közös kutatása, amelyet idén február és április között, 15 ezer online kérdőív, valamint ezer személyes interjú útján végeztek el.

A gazdasági és a kapcsolati tőke

Sugatagi Gábor, a GfK munkatársa csütörtökön elmondta: különleges vizsgálat az Osztálylétszám2014, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem csupán egy szempont – például a jövedelem – alapján osztották fel a társadalmat, hanem azt vizsgálták, hogy három különböző tőketípusból mennyi áll rendelkezésére egy-egy rétegnek. A figyelembe vett tényezők a gazdasági tőke – jövedelem, vagyonelemek, megtakarítások –, a kulturális tőke – magas kultúra fogyasztása, internethasználat, szabadidős tevékenységek – és a kapcsolati tőke – ismerősök száma, társadalmi helyzete, segítőkészsége – voltak.

Róbert Péter, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője ismertetése szerint ezek alapján az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom legnagyobb rétege (23 százalék) a leszakadtak köre, akik jelentős adósságokkal és szegényes kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható, többségük munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy segélyt kap.

A munkások csoportját (16,5 százalék) hasonló vagyoni, kulturális és kapcsolati tőke jellemzi, mint a leszakadtakat, az egyetlen jelentős különbség, hogy szakmunkás végzettségük nyomán van munkahelyük.

A "körte" csúcsán az elit helyezkedik el (2 százalék), az ide tartozók gazdagok, többségükben felsőfokú végzettségűek, kapcsolati szempontból viszont ez zárt csoport, és a státusz szinte örökletes.

Az énpénzem.hu a kutatás eredményei szerint jelenleg létező, további társadalmi régeteket is bemutatta. A felső középosztályba (10,5 százalék) szűk egymillió ember tartozik. Ők fővárosban vagy nagyvárosban élnek, kapcsolati és kulturális tőke terén is igen jól állnak. Magasan képzettek, kapcsoataikat jól kihasználják, keresik a kulturális élményeket, sportolnak, és tehetik is ezt, mert sok a szabadidejük.

A feltörekvő fiatalok (6 százalék) kb. félmillióan lehetnek. Sokszor még a szüleikre támaszkodnak, de bármi lehet belőlük, sok kapcsolattal rendelkeznek ők is és szüleik is. Ide tartoznak azok a középkorúak is, akik fiatalos hozzáállással élnek. Ők az újtőke maximális kihasználói: mesteri szinten működtetik a kapcsolatokat, kezelik az információkat, menedzselik a tudásokat.

A vidéki értelmiség (7 százalék) körében 600-700 ezer ember tartozik Magyarországon. A felsőbb rétegek közé tartoznak, de kevesebb jutott nekik, mint nagyvárosi társaiknak. Ide sorolhatók a kisvárosi pedagógusok, orvosok, helyi politikusok. Többségük állami alkalmazott vagy vállalkozó. Helyi szinten nagy ismeretségi körrel és átlagos jövedelemmel rendelkeznek. Nyaralni járnak, igénylik a magas kultúrát.

Kádári kisemberek (17 százalék) is léteznek a kutatók felosztása szerint, és nem is kevesen: akár másfélmilliós tömeget is jelenthet ez a réteg. Nehezen él meg a jövedelméből, nyaralni nem jár, idegen nyelvet nem vagy alig beszél, jellemzően kisebb településen él. Kádári kisembereket leginkább állami, irodai munkakörben találni a kutatók szerint.
 
A sodródók (18 százalék) népes rétegébe 1,6-1,7 millióan tartozhatnak. Olyan fiatalok ők, akiknek a szülei sem az elitbe, hanem a középosztályba tartoznak. A sodródók többnyire szüleikkel élnek, képzetlenek, nem rendelkeznek jelentős kapcsolati tőkével, kulturális igényeik fejletlenek, inkább az újkulturális élményeket keresik. Internettel kapcsolatos tudásuk akár feljebb is viheti őket a társadalomban.

Szakadék város és vidék között

A kutatócsoport vezetője a kutatás fontos megállapításának – és egyúttal meglepően uralkodó jelenségnek – nevezte, hogy óriási a szakadék a fővárosi, nagyvárosi, illetve a vidéki, kisvárosi területek között: a legfelső három osztály kizárólag nagyvárosokban, míg az alsó rétegek döntően vidéken élnek. Ez is mutatja a rétegek elkülönülését: az osztályok közötti átjárás korlátozott, lejjebb csúszni könnyű, feljebb lépni meglehetősen nehéz – folytatta Róbert Péter. Emellett az ezredfordulón megfogalmazott várakozások nem teljesültek, és Magyarországon a mai napig nem alakult ki a középosztály – jegyezte meg.

Mint mondta, a vizsgálat egyik fő kérdésével – hogy milyen erős Magyarországon az osztálytudat – kapcsolatban megállapították, hogy a többség számára nem fontos az osztályhoz tartozás. Róbert Péter hozzáfűzte: az idősebbek számára az osztálykérdésnek van egy negatív konnotációja, a fiatalok pedig "már túl vannak ezen", és inkább értékek, szokások alapján határozzák meg magukat. Az MTI kérdésére, hogy a gyenge osztálytudat negatív jelenségnek tekinthető-e, nemmel felelt, hozzátéve: az jelentene problémát, ha más tényezők mentén sem tudnák magukat meghatározni az emberek.
  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
20 milliárd forintot szán a kormány a Citadella felújítására

20 milliárd forintot szán a kormány a Citadella felújítására

Karácsonyék Budapest-kuponokkal mentenék a vállalkozásokat, már a BKIK is nemet mond Parragh javaslatára

Karácsonyék Budapest-kuponokkal mentenék a vállalkozásokat, már a BKIK is nemet mond Parragh javaslatára

Szerbiában 4 hetes lesz a téli szünet a járvány miatt

Szerbiában 4 hetes lesz a téli szünet a járvány miatt